Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVI. kötet 1911-1912 (Budapest, 1913)

18 Budapesti kir. Ítélőtábla. a felebbezési bíróság meg nem támadott döntése szerint a berakásról a feladó tartozott gondoskodni, a további döntő kérdés az, hogy a kár származhatott-e a hiányos rakodással jaró veszélyből (Ü. szab. 77. §. (1.) 3. pont) s nem követett-e el a vasút oly vétkes cselekményt, vagy mulasztást, melynek fennforgása az ü. szab. 77. §-ában megállapított mentességet kizárja? (77. §. 3. pont.) A berakási kötelezettség tartalmát illetőleg helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a berakásra kötelezett fél van hivatva azt megítélni, hogy szállítás közben a kocsi ablakai nyitva, vagy csukva tartandók-e? Ebből az álláspontból pedig az következik, hogy az ablakok kinyitása, vagy becsukása a berakással járó cselekmények közé tartozik. Ha azonban a vasút a berakás módját szállítás közben megváltoztatja, tehát ha a berakás alkalmával becsukott ablakokat a vasút közegei utóbb kinyitják, az ebből származó kárt a vasút köteles viselni. Továbbá minthogy a fuvareszközök jó karban tartásáról a vasút köteles gondoskodni, a berakásra kötelezett fél pedig csak a berakás módjáért felel, a vasút akkor sem mentesül a kártérítési kötelezettség alól, ha a kár abból származott, hogy az a helyzet, melyben az árú a berakáskor volt, a kocsi rossz állapota miatt útközben változást szenvedett. Ha tehát a feladó a berakás alkalmával a kocsi ablakait gondosan elzárta, mint ezt felperes a megtámadott Ítélet indokai szerint bizonyítani kívánta, a vasút felel a kárért, mely abból származott, hogy az árú nyitott ablak mellett szállíttatott, tekintet nélkül arra, hogy az ablakot a vasút közegei nyitották-e fel, vagy az a kocsi rozzant állapota miatt nyílott fel. A bizonyítás mellőzésére és a kereset teljes elutasítására nem vezethet az a körülmény, hogy az árú nem volt a hideg ellen göngyöleggel kellőleg megvédve, mert az ablak nyitva tartása ily körülmények közt is fokozhatta a kárt, már pedig ha a kárt mindkét fél hibája idézi elő, akkor azt a felek a károkozás aránya szerint s ha az arány meg nem állapítható, egyenlő részben viselik. De a felebbezési bíróság különben is jogszabály ellenesen állapította meg, hogy a betakarás hiánya az ablakok csukva tartása mellett is előidézhette az árú megfagyását, mert a felperes ennek ellenkezőjét szakértőkkel kívánta bizonyítani, a felebbezési biróság pedig a bizonyítás mellőzését mivel sem indokolta.