Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVI. kötet 1911-1912 (Budapest, 1913)

fien dszeres tárgymulató. CXIIl A segéd felmondás nélkül azonnal elbocsátható, ha kötelességei It'ljesítését makacsul megtagadja. P. 824. 703. [parossegéd felmondás nélküli elbocsátása kötelességmulasztás miatt. N. 740. 638/ Az a körülmény, hogy a segéd a szerződésileg elvállalt munkál nem végzi azzal a szakértelemmel, a moly elsőrendű iparczikkek előállításához szükséges, mikor szolgálhat alapul a segédnek azonnali elbocsátására? Po/891. 750. Az azonnali elbocsátásra a szolgálati kötelességnek csak oly megtagadása nyújt jogos alapot, a mely a feníorgó körülmények tekintetbe vételével makacsnak minősíthető ; ha minden jogos vagy méltányossági ok nélkül való. K. 534. 438. Az üzletvezetőre a 94. §. b) pontja nem alkalmazható. I'o. 867. 738. Iparosseüéd felmondás nélküli elbocsátása s az elbocsátás okának közlése. B. 299. 235. Felmondás nélküli elbocsátás. K. 565. 458. Kereskedelmi vállalat házfelügyelőjének felmondás nélküli elbocsátása. N. 741. 638. Az 1884. évi XVII. t.-cz.-nek nincs oly rendelkezése, a mely a kihágás elkövetése esetén a halóság félrevezetése mellett kieszközöli iparigazolványon alapuló jog gyakorlása miatt a kihágást elkövetővel szemben még magánjogi felelősséget is megállapítana. N. 776. 663. Iparhalósági hatáskörbe tartozó követelés. Ko. 587. 494. Külföldi ellen is alkalmazbató a 176. §. szerinti hatáskör, ha a segéd a külföldi magyarországi telepének az alkalmazottja. B. 59. 95. Előleg visszatérítése és árúk visszaadása iránti követelés a 176. §. alá tartozik. B. 59. 96. Hogy az alkalmazottnak nem fizetése, hanem jutaléka van, az közömbös, mert a főnök és segéd közti viszony nem zárja ki, hogy a segéd az illetményét a szerzett ügyletek után járó és időnkint elszámolandó jutalék alakjában kaphassa. B. 59. 97. Napilap szerkesztése és az ahhoz szükséges ujságezikkek megalkotása az írói működés fogalma alá tartozik, az erre szerződtetett (alkalmazott) szerkesztők és munkatársak sem nem kereskedelmi, sem nem ipari alkalmazottak, tehát reájuk az 1884. évi XVII. t.-cz. 176. §-a nem vonatkozik. B. 263. 210. Ügynök, mint iparossegéd. B. 59. 94. Téglamesler nem iparossegéd. P. 832. 708. Az iparhalóság békéltető bizottsága elölt lefolyt eljárást, bár nem érdemben, hanem illetékesség hiánya miatt utasította el a felperest, olyannak kell tekinteni, a melylyel a törvény rendes útjának igénybevételéhez megkívántató fellétel bekövetkezett. Gy. 487. 391. Kereskedősegéd kereseti joga az iparhatósági határozat kézbesítésétől nyolcz napon túl bíróság előtt nem érvényesíthető. Ko. 587. 454. Az 1884 : XVII. t.-cz. 183. §-ának g) pontjában említett vasútvállalat alatt csak a közforgalom czéljára szolgáló vasút értendő. B. 52. 84. 'férfi : ítélőtáblai határozatok. XV. jx