Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XV. kötet 1910-1911 (Budapest, 1912)

Kendszeres tárgymutató. LXXV A mikor a harmadik személynek — a kire a vagyonátruházás történt — az adós ellen fennálló követelése volt. a vagyonátruházás folytán a esődön kívüli megtámadási jog gyakorlására vonatkozó jogszabályok nem alkalmazhatók. Sz. 1020. 969. Házastársak közötti vagyonátruházásra nézve, mely á'tal a hitelezőtől a kielégítési alap elvonatik, az a vélelem áll, hogy az adós vagyonát a hitelező kijátszására irányuló czélzattal ruházta át és hogy a vagyon átvevője az adósnak erről a szándékáról tudomással birt; ez a jogszabály azonban nem alkalmazható abban az esetben, midőn a vágjon már az átruházás idejében lennállolt követelés kiegyenlítéséül adatott át. B 220. 211. Ha a vagyonátruházó hitelezőinek valamelyikét bitói marasztalás alapián az ingatlan elárverezését kikerülendő, saját vagyonából kielégíti, az ingatlannak a vagyonátruházó másik hitelezője által elárvereztetése esetében jogosan követelheti, hogy a vételárból az árvereltető előtt az ő javára téríttessék meg az az összeg, melyet az említett célra már fizetett. B. 231. 21K A rosszhiszeműség már akkor fennforog, ha a vagyonátruházó adósnál az átruházás után kielégítési alap nem marad, tekintet nélkül, hogy adóstársainál vagy kezeseinél kielégítésre felhasználható vagyon található e vagy sem. B. 231. 216. A megtörtént vagyonátruházással szemben a hitelező kereseti jogához elegendő alap az, hogy a hitelezői jogának megvalósítását gátló vag\onátirás oly ügyleten nyugszik, melytől a törvény a jogi hatályt feltétlenül és teljesen elvonja. M. 736. 722. A hitelező abban az esetben is jogosítva van az átruházott vagyonból kielégítést kérni, ha az átruházó utóbb más vagyonhoz jut. B. 101). 443. Habár alperes ingatlanait a bekövetkező végrehajtás alól elvonta az által, hogy leányára átruházta, miután telperes ingókat felülíoglalt, de az 1879 : XL. t.-cz. 128. §-ába ütköző törvényellenes eljárásával saját kielégítési alapja elvonásában az árverés eredményének csökkentése útján maga felperes működölt közre, minek következtében ő maga az okozója annak is, hogy most már nem lehet megállapítani, vájjon a vétkes cselekménye közbe nem esése folytán megtartott árverésen elérhető vételárból követelése kielégítést nyerhetett volna-e vagy sem, ennélfogva ennek a körülmémnek bizonyítása hiányában felperes az adósa és alperesek között létrejött üevletet mes. nem támadhatja. Ko. 623. 539. L. az 1868 : L1V. t.-cz 152., 153. §-a a. is. A megajándékozott felelősségére nézve 1. alább Ajándékozás a. is.