Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XV. kötet 1910-1911 (Budapest, 1912)

LXXIV Rendszeres tárgymutató. A kártérítés mértéke. A kárt okozó léi elégtétellel csakis azért tartozik, a mi a sértett jogérdek helyreállítására szükségképen felmerült. K. 573. 498. Elmaradt nyereség mindaz az eredmény, mely a dolgok rendes menete mellett a mindennapos életben be szokott következni. Ko. 664. 619. Csak az az elmaradt nyereség térítendő meg, melynek elmaradását a károsítás okozta, vagyis mely valószínűség szerint bekövetkezett volna, ha a károsító cselekmény közbe nem jön. Ko. 604. 620. Az újabb perben érvényesíthető kártérítési követelésből az előbbi per költsége elvdeg kizárva nincs. B. 13. 25. Kis gyermek anyjának kórházi látogatásával felmerült költség megtérítendő. B. 151. 169. Kártérítés mértéke. B. 288. 249. ?) A jogalap nélküli gazdagodás. Jogalap nélküli gazdagodás. N. 760. 766. A gazdagodásnak a jogi műlogalma nem azonos a vagyoni értelemben vett meggazdagodáséval. P. 812. 812. A kikötött, de meghiúsult gazdasági ok czímén igénybe vett szolgáltatás az ennek képében nyert gazdagodás visszatérítésére kötelez. P. 812. 812. Tartozatlan az a fizetés, illetve túlfizetés, a mely egy egészben vagy részben lenn nem álló kötelezettség teljesítése czéljából megtévesztés folytán vagy egyébként tévedésből történt. B. 22. 46. Tartozatlan fizetés és mértéke. B. 22. 44. A túlfizetésnek tartozatlan fizetés czímén visszakövetelése. B. 22. 44. A tartozatlanul fizetett pénzösszeg is átmegy annak vagyonába, kinek részére a fizetés teljesíttetett s a tartozatlan fizetésből vagy jogtalan gazdagodásból csak követelési jog származik. B. 152. 170. S) A hiielező kárára, történt vagyonátruházás. A csődön kívüli megtámadási jog előfeltételei. B. 16. 32. M. 681. 660. Csődön kívül a hitelezők az adós vagyonára szerzett dologi jogaik időrendjében nyernek kielégítést. B. 197. 198. Oly jogügylet, a melylyel az adós vagyonát valódi és fennálló igény kiegyenlítésére vagy biztosítására a hitelezőre átruházza, pusztán azon az alapon, mert az által más hitelező a kielégítési alaptól elesik, csődön kívül sikerrel meg nem támadható. B. 99. 138. 197. 198. 220. 211.