Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XV. kötet 1910-1911 (Budapest, 1912)

XXII Rendszeres tárgymutató. Utólagos perbevonásnak az elsőbiróság előtti eljárás folytatásaként tekintendő felebbezési eljárásban is helye lehet. T. 1095. 1019. Ha a tárgyalást az alperes mulasztotta el, a felperesnek nincs jogában szóbeli felebbezési tárgyalást kérni. K. 572. 498. Mulasztási Ítélet ellen felebbezésnek van helye (228. §. 3. p.) abban a kérdésben, hogy a jogviszony megállapítása szükséges-e. M. 697. 692. A perrendtartásnak egyik rendelkezése sem tiltja és annak elvével sem ellenkezik, hogy az abban előszabott határidőn túl beadott felebbezési beadvány az ellenfél beleegvezéséveí el ne fogadtassék. B. 271. 239. 135—171. §§. A felebbezés szóbeli tárgyalása. A felebbezési eljárásban főbeavatkozásnak helye akkor sincs, ha az alapul szolgáló igény csak az elsőbiróság Ítélete után keletkezett. M. 735. 721. Nincs oly jogszabály, mely megtiltaná azt, hogy a feleket ne az elnök, hanem a tanács egyik birói tagja hallgassa ki. N. 763. 764. Az elsőbirói Ítélet meghozatala után történt egyezségi megállapodások és ezekkel kapcsolatos teljesítések a felebbezési eljárásban figyelembe vehetők. B. 68. 119. Az 1893 évi XVIII. t.-cz. 148. §-a csak új viszontkereset indítását zárja ki a felebbezési eljárásban. Ko. 612. 522. A beszámítási kifogásra nézve azonban ily tiltó rendelkezést nem tartalmaz. Ko. 612. 522. Beszámítási kifogás egyáltalában nem esik a 148. §. rendelkezése alá. B. 181. 189. Nem időelőtti a keresel, ha a lejárat a felebbezési bíróság tárgyalásának folyamán következik be. M. 706. 698. Az elsőbiróságnál előterjesztett, de a felebbezési eljárásban fenn nem tartott bizonyítási kérelem mellőzése nem jogszabálysértés. K. 511. 443. Új bizonyíték mellőzése a felebbezési eljárásban. B. 294. 260. A tényállásra vonatkozó szóbeli előadások és nyilatkozatok a felebbezési tárgyalásról vezetett jegyzőkönyvbe nem veendők fel. B. 249. 226. A felebbezési tárgyalási jegyzőkönyv tartalma. Gy. 474. 408. Tárgyalási jkv. tartalmának és itélethirdetési záradéknak az összes tanácstagok által aláírt nyilatkozattal kiigazítása. T. 1110. 1026. A felebbezési bíróság előtt a St. 162. és 52. §§. értelmében a felebbezési kérelem és ellenkérelem szóbeli előterjesztése után kitűzött új határnapon érdemleges tárgyalás csak abban az esetben tartható, illetve az elrendelt bizonyítás felvételétől eltekintve, az érdemleges tárgyalás folytatásának s ez alapon érdemleges határozat hozatalának csak abban az esetben van helye, ha a felek közül legalább egyik jelen,