Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XV. kötet 1910-1911 (Budapest, 1912)

Rendszeres tárgymutató. XXI Irányadó egyedül a fél pernyertessége vagy pervesztessége. T. 1092. 1016. Perköltség kérdése oly esetben, a mikor visszvégrehajtás útján behajtható követelést külön per útján érvényesítenek. Sz. 976. 939. Ha az igény nem a felperes lakóhelyén és külföldi biróság előtt volt érvényesítendő, az ügyvédi segély igénybevétele indokolt, ha az eljárás egyébként a léi személyes közbenjöttével is sikerre vezethetett volna. B. 105. 141. A feleslegesen több per indításából származó költségtöbbletet abban az esetben sem tartozik az alperes megtéríteni, ha a felperes Legnagyobb részben pernyertes is lesz. Sz. 10O4. 959. Ügyvédi képviseletben nem részesülő pernyertes fél is igényelheti kiadásainak és időmulasztásának megtérítését. B. 222. 113. A perbehivott szavatos nem tehető felelőssé azon költségekért, a melyek olyan perben merülnek fel, a melynek folyamatba tételét a megállapított tényállás szerint nem ő okozta. Gy. 432. 380. A perbehivó a perbehivottal szemben költség fizetésére sem kötelezhető. Po. 8Í)5. 878. Az ügygondnok pervesztessége esetén, a biróság a perköltségben nem magát a végrehajtató érdekében fellépő ügygondnokot, hanem a végrehajtatót marasztalja el. M. 712. 702. A lefoglalt követelés behajtására kirendelt ügygondnok a perköltségért nem saját személyében felelős, hanem felelősek azon végrehajtatok, kiknek érdekében eljárt. Po. 023. 893. A perköltség kölcsönösen megszüntettetett, midőn a felperes fizetést követelt, a biróság pedig letétbe helyezést rendelt. Gy. 469. 406. A perköltség vagyonközösség megszüntetése iránti perekben rendszerint kölcsönösen megszüntetendő. Po. 925. 895. Az a körülmény, hogy a felperes olyan csekély összegre lett nyertes, a melyet a községi biróság előtt, minden költség nélkül érvényesíthetett volna, felperes marasztalását kellően indokolja. N. 749. 744. Perköltség kérdése, midőn a közös képviseletben részesülő alperesek egyike nyertes, másika vesztes lett. N. 751. 745. Perköltségben marasztalás az 1893: XVIII. t.-cz. 110. §-a esetében. N. 749. 742. A 111. és 113. §. alkalmazhatósága. B. 125. 152. M. 730. 718. 123., 124. §§. Az ítélet kijavítása és kiegészítése. Számítási hiba kijavítása. 13. 22. 44. K. 525. 466. 126. §. Felebbezés a kir. járásbíróság ítélete ellen. Az ügygondnok ép úgy mint az engedményes, a perbe annak folyamatában bármikor beléphet, s így ha az elsőbirósági eljárásban nem is vett részt, az ítélet ellen felebbezéssel élhet. B. 181. 188.