Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XV. kötet 1910-1911 (Budapest, 1912)

Rendszeres tárgymutató. xix sának mérlegelésénél a S. E. 96. §-ának rendelkezései alkalmaztassanak. B. 51. 94. Nincs oly kötelező eljárási szabály, a mely szerint a kihallgatott tanú vallomásának kivétele után azonnal megesketendő lenne. Po. 908. 885. Tanú utazási és időmulasztási költségének mértéke. B. 320. 279. 94. §. A szakértői bizonyítás. A közönséges élettapasztalat alapján megítélhető kérdésben nem kell szakértőt alkalmazni. B. 62. 113. Kártétel iránti felelősség jogkérdésére nézve szakértői vélemény nem irányadó. K. 588. 508. Szakértői vélemény előző kötelező elismerése. K. 544. 480. Törvényszerű bizonyítéknak csak oly szakértői vélemény vehető, a mely közvetlenül az alkalmazandó s meghiteltetett szakértőnek saját szakértelmén és tárgyismeretén alapszik. K. 610. 521. Szemleköltség viselése. M. 730. 718. A bíróság eljárási szabályt sért, midőn a nélkül hozza meg Ítéletét, hogy a bírói szemle költségei előlegezésének elmulasztása után a tárgyalás folytatására határnapot tűzött volna ki. B. 65. 117. 95—99. §§. A fél eskü alatti kihallgatása s a fél esküje. Perben nem álló személy ügyfélként nem hallgatható ki. B. 223. 213. Ott, a hol a félnek egyéb bizonyítéka nincs, mint ellenfelének eskü alatti kihallgatása, az törvényesen nem mellőzhető. Sz. 947. 913. A bíróság, amennyiben az ügydöntő körülményt a kivett tanúvallomás alapján bizonyítottnak találja, nem köteles az eskü alatt kihallgatott felet esküre bocsátani. Po. 908. 885. Eskü alatti kihallgatás szabálytalan mellőzése. Sz. 947. 911. A bíróság elütheti ugyan a bizonyító felet bizonyítékától azon az alapon, hogy a bizonyítandó tényre nézve a bírónak van elég más, meggyőződését előidéző bizonyítéka, de nem ütheti el azon az alapon, hogy a bizonyító félnek állítása valószínűtlen, emiatt ez a fél esküre nem bocsátható, tehát a másik fél sem bocsátható esküre. M. 711. 702. Hogy az alperes büntetendő cselekmény elkövetésével vádolná önmagát, ha a felperes állításainak megfelelően adná elő a tényállást, legfeljebb arra lehetne ok, hogy a felperes ellenezze az alperesnek eskü alatti kihallgatását, de nem szolgálhat okul arra, hogy a felperes ennek a bizonyítási eszköznek igénybevételétől elüttessék. B. 237. 221. Az eskü alatti kihallgatás mellőzését csak akkor kell indokolni, ha a mellőzés a fél kérelme ellenére történt. M. 709. 699. Eskü alatti kihallgatás mellőzésének elfogadhatatlan indokolása. B. 222. 212. 6*