Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIV. kötet 1909-1910 (Budapest, 1911)

xxn Rendszeres tárgymutató. 135—171. §§. A felebbezés szóbeli tárgyalása. A S. E. 139. §-ában foglalt szabály nem alkalmazható arra a pertársra, a ki az itélel kihirdetése vagy kézbesítése után a felebbezésről lemond. B. 181. 182. A peres kérdés egységessége. B. 206. 250. Ko. 544. 488., 548. 495. M. 609. 583. Sz. 865. 788. Uj kártérítési jogalapnak a felebbezési eljárásban előterjesztése keresetváltoztatás. Sz. 926. 848. Ha a fél keresetét már az elsőbiróság előtt megváltoztatta és az elsőbiróság a megváltoztatott kereseti kérelemre tekintettel határozott, úgy ez a megváltoztatott kereset az, a melyet a felebbezési tárgyaláson még az ellenfél beleegvezésével sem szabad megváltoztatni. Po. 836. 764. A 27. §. utolsó bekezdésében említett pergátló kifogást a felebbezési bíróság hivatalból figyelembe nem veheti. Ps. 851. 774. Törvényeink nem tartalmaznak tiltó rendelkezést a tekintetben, hogy az engedményezést a felebbviteli biróság, tőleg, ha az ügy iratai nála vannak, tudomásul ne vehetné. K. 501. 442. Nem időelőtti a kereset, ha a lejárat a felebbezési tárgyaláson következett be. M. 628. 601. P. 748. 701. A szabálytalanul foganatosított szakértői szemle ismétlését a felebbezési biróság nem mellőzheti. N. 703. 668. A felebbezési tárgyalásról felvett jegyzőkönyv, mint közokirat a felek előtt történt felolvasás nélkül is, teljes bizonyítékul szolgál arra nézve, hogy a peres felek az abba felvett nyilatkozatokat megtették. N. 684. 657. Felebbezési tárgyalás jegyzőkönyvének kiigazítása, vagv kiegészítése. Ko. 582. 526. A felebbezési tárgyalás elmulasztásának következménye a módosított felebbezési kérelemre csak akkor mondható ki, ha azt a mulasztó féllel közölték. B. 88. 129. A felebbezési eljárásban is, ha a kellően megidézett felek nem jelentek meg, a per szünetel és három évi szünetelés után maga a per szűnik meg. B. 215. 203. Eljárási szabályt sért a felebbezési biróság, ha a fél meghallgatása nélkül hoz Ítéletet. Ko. 548. 495. Az ügynek a felebbezési biróság részéről az elsőbirósághoz visszautasítása. B. 288. 254. Ha a felebbviteli biróság az alsóbirósággal szemben a kereshetőséget megállapítja, megváltoztatással és további eljárásra utasítással határoz. D. 351. 304. Sz. 922. 845. A 165. §. kimerítően felsorolja azokat az eseteket, a melyekben a felebbezési biróság az elsőbiróság Ítéletét további eljárás és újabb ítélethozatal iránt tett utasítással feloldhatja. P. 773. 716. Az 1893: XVIII. t.-cz. 166. §-ában megjelölt esetek nem meri-