Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIII. kötet 1908-1909 (Budapest, 1911)

xcvm Rendszeres tárgymutató. A férjétől különélésre a nőt férjének csak oly ténye vagy mulasztása jogosítja fel s így a férjétől különélő nő tartásdíjat a férjtől a férjnek csak olyan ténye vagy mulasztása alapján követelhet, mely a nőnek a házasság felbontására is jogot ad. M. 736. 658. A lakás megválasztásának joga a férjet illeti. N. 781. 706. Bármelyik házasfél a másik házastárstól az együttlakást követelheti, ha csak kényszerítő ok ennek a kötelességnek egészben vagv részben való teljesítését nem akadályozza. N. 765. 695. A feleség köteles férjét lakóhelyére követni s a nő nem kívánhatja, hogy a férj alapos ok nélkül más lakásba költözzön. N. 767. 697. Mely esetben nem köteles a nő férjét új lakhelyére követni? Po. 935. 814. A férj tartási kötelességét már maga az megállapítja, hogy mással házasságon kívüli viszonyban lévén, az életközösség visszaállítása végett megjelent nőt elutasítja. B. 156. 194. Ha a férj a közös háztartásban való együttélést lehetetlenné telte, a nő eltartásáról pénzbeli szolgáltatás útján köteles gondoskodni. B, 130. 177. A férj a családi elet nyugalmáról gondoskodni és minden olv természetű akadályt elhárítani köteles, a mely az együttélést a nőre nézve elviselhetetlenné tenné. N. 781. 706. Jogosan hagyja el a házat a nő a férj azon kijelentése miatt, hogy ha az anyósa ingatlant nem ad, neki a nő nem kell. Ko. 665. 580. Ha a férj nejét sér'.egeti, bántalmazza, vagy otthonában őt harmadik személyek támadásaitól megvédeni, vagy részére más otthont biztosítani nem akarja vagy nem képes, nem követelheti, hogy neje az együttélést vele. illetőleg abban a lakásban folytassa. N. 776. 703. A felek társadalmi állását s műveltségi fokát figyelembe véve. kisebb mérvű egyszeri tettlegessé°; tartásdíj követelhelésére alapos okul nem szolgál N. 768, 698. Tesii bántalmazás alacsony műveltségi fokon álló házastársak között is jogos ok az életközösség megszakítására. I\ 468. 417. Az együttélés idejében a férjet megilleti az a jog, hogy a nőnek társadalmi összeköttetésére nézve döntő befolyást ^\akorolhasson. B. 303. 286. Az együttélés idejében a férjet illeti a jog, hogy a nő társadalmi összeköttetésére nézve döntő befolyási gyakoroljon, azonban az életközösség megszűntével a nő, a ki arra okot nem adott, e részben csak a női tisztesség és a köteles hűség által megszabott halárok által van korlátozva. B. 384. 352. A férj nem tilthatja el ugyan nejét attól, hogy szüleit látogassa, azonban mint a ház fejét, megilleti őt az a jog, hogy a mennyiben ezek a látogatások a háztartás elhanyagolásával járnak, azoknak határt szabjon. B. 332. :m. Addig, a míg a különélő nőnek idegen férfiúval való barátsága a tisztességes érintkezés határain belül maradt, a térj azon az ala-