Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIII. kötet 1908-1909 (Budapest, 1911)

Budapesti kir. ítélőtábla. 183 időközben kezesei visszaléptek, nem forog fenn tehát az az eset, hogy az alperes a megszavazott kölcsön felvételét ok nélkül tagadta volna meg s hogy e szerint a kölcsön igénybe vételétől önkényűleg lépett volna vissza. A B) alatt csatolt megbízó levélnek azt a tartalmát pedig, mely szerint az alperes az esetben is köteles a kikötött 10% jutalékot megfizetni, ha a kölcsönt igénybe nem venné, a felebbezési bíróság helyesen értelmezte akkép, hogy ez a kölelességvállalás csak az önkényes visszalépés esetérc vonalkozhatik, de nem arra az esetre is, midőn az alperes személyén kiuill fekvő tárgyi körülmények a kölcsön igénybe vételét reá nézve lehetetlenné teszik. Minthogy pedig jogszabály, hogy a közvetítésért kikötoll díj csak akkor követelhető, ha a jogügylei létrejön s minthogy a B) alatti okiratban a fentiek szerint az alperes feltétlen fizetési kötelezettséget nem vállalt, ennélfogva a felebbezési bíróság az anyagi jogszabályok helyes alkalmazásával utasította el a felperest keresetével. Az a kérdés, hogy a felperes a fennforgó esetben jóllehet a kikötött 10% jutalék öt meg nem illeti, mégis fáradozásának megfelelő, illő díjazást igényelhetne-e, ezúttal döntés tárgyául nem szolgálhatott, mert a felperes ily irányban követelést nem érvényesített. (1908 nov. 14. G. 495. sz. a.) 142. Alperesnek az a kijelentése, hogy a munkások, ha N. J.-sal együtt dolgozni nem akarnak, munkakönyvük átvétele mellett a munkát megszüntethetik, a munkaviszony azonnali felbontására vonatkozó ajánlat, melynek elfogadása után alperes nem volt jogosítva ajánlatát egyoldalúlag visszavonni, és a kilépett munkások munkakönyvét visszatartani, hanem a munkaviszonynak kölcsönös megegyezéssel történt megszűnése folytán a munkakönyveket felperesnek és társainak tartozott volna azonnal kiszolgáltatni. Minthogy pedig alperes ezt megtagadta s a munkakönyvek letétbe helyezése mellett a kilépett munkások ellen az ipartörvény 159. §-ában szabályozott eljárást sikertelenül igénybe vette, e jogellenes fellépésének következményét viselni és a munkakönyvek visszatartásából netán keletkezelt kárt megtéríteni tartozik. (1908 nov. 18. G. 501. sz. a.)