Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIII. kötet 1908-1909 (Budapest, 1911)

184 Budapesti kir. ítélőtábla. 143. Más megállapodás hiányában a kamat előre nem követelhető. (1908 nov. 21. G. 504. sz. a.) 144. A felebbezési bíróság tényállásként megállapította, hogy alperesek a keresetben jelzett bútorokat közösen megrendelték, másodrendű alperes a felperes telepén a bútorokat kész állapotban megtekintette, ez alkalommal azok minősége iránt nem nyilatkozott, hanem azok elszállítására utasította a felperest, de az árúnak alperesek lakására szállítás után nyomban kifogást tett, hogy a bútorok nem felelnek meg a megrendelt minőségnek és kijelentette, hogy azokat csak ideiglenesen tartja magánál, míg a bútorokat férje is megtekinti. Az átvétel után fizetett ugyan másodrendű alperes a bútorok árából 220 koronát, de a fizetést is csak feltételesen, azzal a fenntartással teljesítette, hogy a bútorok elfogadása iránt alperesek csak az akkor távollevő elsőrendű alperes hazaérkezése után fognak nyilatkozni. Ez a tényállás megtámadva nincs, s annak alapján a felebbezési bíróság az anyagi jog helyes alkalmazásával mondotta ki, hogy alperesek a kifogásolással nem késtek el: mert alperesek nem kereskedők s a kereskedelmi törvénynek az a rendelkezése, mely az árú megvizsgálásának és kifogásolásának idejét a rendes üzleti kezelés szempontjából határozza meg, a nem kereskedő vevővel szemben akként alkalmazandó, hogy az üzleti kezelés helyett a vevő viszonyait kell a kifogásolás szempontjából irányadóknak venni. Ezek figyelembe vételével pedig a peres esetben arra az eredményre kell jutni, hogy másodrendű alperes, ha a kész bútorokat a felperes telepén meg is tekintette, azokat csak a hazaszállítás után tartozott tüzetesen megvizsgálni és kifogásait megtenni, az árú elfogadása, vagy visszautasítása iránti nyilatkozatot pedig joga volt férjének — mint a család fejének — elhatározásától függővé tenni, de elsőrendű alperes mint szerződőtárs a kifogásolási jogot a maga részéről is gyakorolhatta s az irányadó tényállás szerint nyomban hazaérkezése után gyakorolta is. Annak a kérdésnek megítélésénél, hogy valamely árú bir-e a törvényes kellékekkel, melyek külön megállapodás nélkül is rendszerint kikötötteknek tekintendők? irányadó szabály, hogy az eladó más