Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIII. kötet 1908-1909 (Budapest, 1911)

Budapesti kir. ítélőtábla. 51 ben (13'/.) a szerződés keretén kívül szállítottnak kívánta minősíteni, azért nem bír jelentőséggel, mert vételügylet, a venni szándékozónak egyoldalú, az eladó ajánlatától eltérő nyilatkozata által akkor sem keletkezik, ha az kellő időben és nem — mint a jelen esetben — három heti késedelemmel tétetik. Alaptalan a felperesnek ama panasza is, hogy a bíróság az alperes elállási jogára vonatkozó szerződéses megállapodás értelmezésénél a Ker. Törvény 265. §-ában foglalt szabályt figyelmen kívül hagyta. E tekintetben a felperes azt vitatja, hogy a felek csupán arról kívántak gondoskodni, hogy alperes, a felperesnek hitelviszonyaiban illetőleg fizetőképességében beálló kedvezőtlen változás esetén ne károsodjék és csupán erre az eshetőségre vonatkozólag adatott meg az alperesnek az elállás joga, a mit felperes szerint a szerződésnek az a további rendelkezése tanúsít, melynek értelmében alperes azt a jogot is fentartotta, hogy a felperes netaláni fizetési késedelme esetében, azontúl a szállítmány árát utánvételezhesse. Azonban, minthogy az utánvételezés jogára vonatkozó rendelkezés magában alkalmas volt annak elhárítására, hogy alperes a vevő hitelviszonyainak kedvezőtlen változása esetében károsodjék s minthogy e mellett az elállhatás joga is vagylagosan kiköttetett: elfogadhatatlan az az értelmezés, mintha a felek az alperest illető jogok meghatározásánál csupán a felperes említette czélt tartották volna szem előtt és világos, hogy a felek szándéka is arra irányult, hogy alperes fizetési késedelme esetén szabadon választhassa úgy azt, hogy ezentúl csupán utánvételezés mellett szállít, valamint az ügylettől való elállását. A világos kikötéssel szemben pedig — a mennyiben épen ez által az utólagos teljesítés ki volt zárva — annak sem lehetett helye, hogy az alperes a Ker. Törv. 354. §-a szerint e végből újabb határidőt engedjen. A felebbezési bíróság tehát a szerződés helyes értelmezésével mondotta ki az elállást jogosnak és utasította el felperest a kártérítés iránt indított keresetével. 4*