Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIII. kötet 1908-1909 (Budapest, 1911)

50 Budapesti kir. Ítélőtábla. a szállítást követő 30 napon belül meg nem fizetné. A felebbezési bíróság tényként megállapította, hogy a felperes, midőn alperes a budapesti koksznak szállítása iránt hozzá érkezett felhívás után 1906. évi szeptember hó 24-én a magasabb ár felszámítása mellett nem budapesti, hanem egy vaggon ausztriai kokszot küldött, a szállítmányt megtartván, az alperes által nyomban visszautasított azzal a kívánsággal lépett fel, hogy alperes a szállítmányért elégedjék meg a szerződésben meghatározott alacsonyabb árral, vagyis árleszállítást kért, de a 30 napi időn belül az alacsonyabb árat sem fizette meg, alperes pedig utalással a fizetési késedelemre, október hó 25-én (K. levéllel) a szerződéstől való elállását tudatta. Ezt a tényállást a felperes nem támadja meg, de anyagi s alaki jogszabály megsértését látja abban, hogy a felebbezési bíróság erre a szállítmányra és a szerződésnek a fizetési határidőre vonatkozó rendelkezését alkalmazta, holott felperes szerint a kérdéses egy vaggon árú, melynek minősége a szerződésben jelzett kétfajú minőség egyikének sem felelt meg, a szerződésnek semmiféle rendelkezése alá nem esik. Panaszai alaptalanok. Ugyanis a kérdéses küldeményt nem csupán az alperes — ki azt a felperesnek a szerződés értelmében történt felhívására küldte — tekintette a szerződés alapján szállítottnak, de ilyennek fogadta el maga a felperes is, midőn azt megtartván, a szerződésben meghatározott alacsonyabb árra hivatkozással árleszállítást kívánt, ekkép jelezvén, hogy olybá veszi, mintha az alperes neki felsősziléziai kokszot szállított volna; holott különben felperesnek csak ahhoz lehetett volna joga, hogy az árút az alperes által megjeielt áron megtartsa vagy visszautasítsa, ellenben az alperes ajánlatán nem módosíthatott volna. A kifejtetteken az F) alatt 1906. évi október hó 1-én kelt levél, mely szerint alperes kész volt volna a kérdéses árút, a szerződésben meghatározottaknál magasabb, azaz métermázsánkint 4 K áron a szerződés keretén kívül szállítottnak tekinteni: mit sem változtat. Mert a felperes ezt az ajánlatot nem fogadta el s az ezután pár nappal alpereshez intézett 9 "/. alatt csatolt, valamint későbbi leveleiben is ragaszkodott ahhoz, hogy mint szerződéses szállítmányért, csupán a kötéslevélben meghatározott alacsonyabb árat tartozik fizetni; az pedig, hogy az alperesnek a szerződéstől való elállása után felperes a kérdéses árút, az október hó 26-án kelt levélé-