Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIII. kötet 1908-1909 (Budapest, 1911)

Budapesti kir. Ítélőtábla. 43 mázandó 38. §-a szerint a munka folytatását a munkások a szerződés jogos felbontásának a 25. §-ban felsorolt, esetein kívül meg nem tagadhatják, már pedig a 25. § ban felsorolt esetek közé az alperesek védekezésében felhozott körülmény nem tartozik. A felebbezési bíróság Ítéletének az az indokolása tehát, hogy az alpereseknek védekezésükben jelzett kívánsága törvényes volt, s hogy ennek nem teljesítése miatt jogukban állott a munka folytatását is megtagadni, a fentebb idézett törvényszakaszokban foglalt anyagi jogszabályokba ütközik. A felebbezési bíróság ítéletének indokaiban azonban tanúvallomásokra fektetett oly ténymegállapítás is foglaltatik, a mely szerint a felperes nem engedte meg az alpereseknek a munka folytatását. Ha ez a ténymegállapítás való lenne, akkor felperesnek nem volna joga a munka abban maradása miatt kártérítést igényelni, mert önmagában sem a nagyobb munkabér, sem a munkabérnek vagylagosan készpénzben megállapítása iránt támasztott követelés nem szolgáltatott törvényes okot a felperesnek a szerződés felbontására. Ámde a felebbezési bíróság kérdéses ténymegállapítása jogszabályellenes s így irányadóul el nem fogadható, mert az elsőbiróság előtt az 1907 évi szeptember hó 13-án tartott tárgyalásról felvett jegyzőkönyv szerint az akkor megjelent alperesek beismerték, hogy a munkát 1907. évi augusztus hó 19-én abba hagyták; az alperesek ily értelmű beismerésére az elsőbiróság is hivatkozik ítéletében. A felebbezési bíróság a jelzett tény megállapításánál ezt a beismerést figyelmen kívül hagyta s ez által megsértette a S. E. 64. §-át. 23. Egyszerű kezesség. Készfizető kezesség, adósság átvállalása. Nyilatkozat értelmezésének felülvizsgálata. (1908 okt. 30. G. 423. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Egyszerű kezesség forog fenn, midőn harmadik személy arra kötelezi magát, hogy az adós tartozását a hitelezőnek kifizeti, ha a tartozás az adóstól be nem hajtható, a készfizető kezesség lényege pedig az, hogy a fizetés az esetre köteleztetik, ha az adós lejáratkor nem teljesít, míg ha már lejárt követelés kifizetését vállalja magára harmadik személy fizetési