Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIII. kötet 1908-1909 (Budapest, 1911)

Budapesti kir. Ítélőtábla. Nem lehetett helyt adni a megtámadott Ítélet marasztaló része ellen irányuló alperesi felülvizsgálati kérelemnek sem. Ha ugyanis II. r. alperes néh. P. L.-nak nem is egyetemes jogutóda, mégis, habár törvény rendelkezéseiből jogutóda annyiban, a menynyiben özvegyi jogon is csak azt a jogot gyakorolhatja, a mely néh. férjét megillette. Minthogy tehát a férjnek az ingatlan használatához való joga szerződésileg szabályoztatott — ez a szerződés II. r. alperest mint jogutódot a maga egészében kötelezi — miért is felperessel szemben eltekintve a használati korlátozásnak telekkönyvi feljegyzésétől — arra, hogy a kötbér kikötéséről tudomással nem birt, sikerrel ép úgy nem hivatkozhatik, a mint arra jogelőde sem hivatkozhatott volna. Azzal a kifogással, hogy az ingatlanra feljegyzett használati korlátozás, mint ez idő szerint már közérdekbe ütköző, jogilag szabálytalan, II. r. alperes az iratok szerint az alsóbiróságoknál nem védekezett. Ez a kifogás tehát a felülvizsgálati eljárásban figyelembe vehető nem volt. 19. A tartásra kivett kincstári lóban bármi okból bekövetkezett kárért a szerződő fél felelős akkor, ha a lovat szerződésellenesen harmadik személy használatába adta, és pedig felelős szerződése alapján akkor is, ha őt a jogszabályok alapján különben felelősség nem terhelné. (1908 okt. 17. G. 391. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Az alperes a m. kir. szabadkai 4-ik honvéd huszárezred 3-ik századának állományából általa tartásra kivett lovat a századparancsnokság tudta és beleegyezése nélkül harmadik személynek, G. J.-nak, adta át használatra, illetve tartásba, a kinél azonban a ló csakhamar elhullott. Az A) alatt csatolt szerződés b) pontja szerint az alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy ha a századparancsnokság tudta és beleegyezése nélkül másnak használatára vagy tartásába átadott ló bármily körülmények közt elpusztulna, a kincstár részére a lónak a szerződésben kitett értékét és az eset megvizsgálásából felmerült kiadásait megtéríti. A szerződő feleknek egymás irányában fenn-