Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIII. kötet 1908-1909 (Budapest, 1911)

38 Budapesti kir. ítélőtábla. álló jogai és kötelezettségei tekintetében első sorban a felek megállapodásai lévén irányadók, ha a szerződő felek egyike a másikkal szemben kártérítési felelősséget vállal oly esetre, a mely esetben egyébként a magánjog szabályaihoz képest őt a kártérítés nem terheli, az eset beálltakor a szerződésben elvállalt felelősség terhe alól a magánjog szabályaira való hivatkozással nem mentesülhet. Habár tehát az alperes által tartásra kivett ló annál a harmadik személynél, a kinek használatára, illetve tartásába szerződésellenesen adta azt az alperes, oly betegségben hullott is el, melynek keletkezése az alperes szerződésellenes tényével okozati összefüggésben nincs, s így a magánjog szabályai alapján az alperest a miatt kártérítési kötelezettség nem terheli, mégis mivel az alperes a kérdéses szerződésellenes átadás esetére korlátlan és feltétlen felelősséget vállalt a lónak bármily körülmények közt — tehát bármily okból — bekövetkező elpusztulásáért, ez a megállapodás pedig sem a jó erkölcsökbe* sem törvényes tilalomba nem ütközik, ennél fogva az alperes a felperesnek a szerződés értelmében a ló értékét s a kiadásokat megtéríteni tartozik. A kir. törvényszék ellenkező felfogásának tévessége kitűnik abból, hogy az alperes, a ki nem jogosíttatott fel arra, hogy a ló használatát másnak engedje át, a szerződés b) pontjában foglalt kikötés nélkül is a lovat a harmadik személynél ért balesetért felelős, ha csak ki nem mutatja, hogy a baleset akkor is bekövetkezett volna, ha a lovat harmadik személy használatába át nem adja. A kir. törvényszék tehát a szóban forgó kikötésnek mi jelentőséget sem tulajdonítván, a jogügyletek értelmezésére vonatkozó szabályok ellen vétett. 20. A perre utasított hitelező kielégítési elsőbbségének anyagjogi kérdése abban az esetben, ha a per megindítását a tkvi hatóságnál be nem jelentvén, a vételár a többi hitelezőnek kiutaltatott. Keresetváltoztatás kérdése. A felülv. bíróság határozatának alakja. (1908 okt. 6. G. 398. sz. a.)