Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIII. kötet 1908-1909 (Budapest, 1911)

Budapesti kir. Ítélőtábla. ban a lényeges kérdésben, hogy felperes a tőkésítés iránti kérelmet az említett határidő alatt előterjesztette-e? ennek a kérdésnek tisztába hozása nélkül pedig az alábbszállított biztosítási összeghez való igény jogszerűsége felett határozni nem lehet. Mindamellett a keresetnek 228 K 64 f-t meghaladó tőkekövetelésre vonatkozó részét illetőleg a felülvizsgálat kérelem nem vezethet sikerre, mert felperes a 228 K 64 f-t meghaladó összeget azon az alapon követeli, hogy alperesnek az 1300 K kölcsön után három évnél régebben lejárt kamatkövetelése az 1883. évi 25. t.-cz. 19. §-a értelmében elévült s így nincs joga azt a felperes követelésébe beszámítani. Ez a jogi álláspont azonban téves : mert az idézett t. szakasz rendelkezése csak a kamatkövetelés birói úton való érvényesítését zárja ki, s a peres esetre nem alkalmazható, mivel a kötvényfeltételek 8. czikkének b) pontja értelmében alperes a kölcsönszerződésen alapuló követelését a a biztosítási összegből levonhatja, tehát per nélkül is kielégítheti, s követelésének ily módon való kielégítését mindaddig elhalaszthatja, míg a biztosítási összeg kifizetésre kerül. A keresetnek szóban forgó része tehát akkor is alaptalan, ha felperesnek a biztosítási összeg tőkésítéséhez jogos igénye van. Ellenben a felebbezési bíróság által megítélt 195 K 19 f-en felül felperes még 33 K 45 f-t jogosan követel abban az esetben, ha a kötvényfeltételek 8. czikkének c) pontjára alapított igénye a jogalap tekintetében megáll: mivel az utóbb említett összeget alperes a 3 NB) alatt csatolt levél szerint a korábbi fizetésért leszámítolási kamat czímén számította fel, de minthogy a kötvényfeltételek 13. czikkének megjelölt esedékesség után sem fizetett, nincs joga korábbi fizetés czímén a biztosítási összegből bármit is levonni. 18. Eladott ingatlanon üzletnyitás tilalmának biztosítására irányuló kötbérkikötés az eladó haszonélvező özvegyét is terheli, de a használatból kizárt örökösét nem. (1908 okt. 9. G. 389. sz. a.) Tényállás • Felperes mint eladó P. L. vevővel szemben szerződésileg kikötötte, hogy a vevő az ingatlanon üzletet nem tarthat, sem azt ily czélra bérbe nem adhatja, és hogy a mennyiben vevő a tulajdon3*