Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIII. kötet 1908-1909 (Budapest, 1911)

34 Budapesti kir. ítélőtábla. év letelte előtt a további díjfizetés alól való fölmentését a biztosítási összeg aránylagos leszállítása mellett követelheti. A biztosított ezt a jogát akkor is gyakorolhatja, ha a kötvényfeltételek 8. czikkének b) pontja szerint nyújtott kedvezményt, a kölcsön felvételét igénybe vette; mert az idézett czikk b) és c) pontjában említett kedvezmények egymást ki nem zárják, hanem együttesen is igénybe vehetők, a mi világosan kitűnik abból, hogy a b) pont utolsó bekezdése szerint oly esetben, ha a kölcsön a kötvény visszaváltásakor még törlesztve nincs, a kötvényt terhelő kölcsönösszeg a visszaváltási összegből levonatik, a c) pont negyedik bekezdése értelmében a «kötvény visszaváltása* nem csak a biztosítási feltételek 8. czikkének a) pontjában említett eljárást, hanem c) pont alapján alább szállított biztosítási összegnek az esedékesség idejében való kifizetését is jelenti. A tőkésítéshez való jog érvényesítését az a körülmény sem gátolhatja, hogy a biztosított a kötvényre fölvett kölcsön után a kamatot nem fizette meg ; mert a K. törvénynek az életbiztosításra vonatkozó szakaszaiban tüzetesen fel vannak sorolva azok az okok, a melyek miatt a biztosítási ügylet megszűnik, azonban a kötvényre fölvett kölcsön kamatának nem fizetése a biztosítást megszüntető okok közt fölemlítve nincs, tehát az a kikötés — a mi a NB) alatt csatolt adóslevélben foglaltatik— hogy a kamatfizetés elmulasztása feljogosítja a biztosítót a biztosítás megszüntetésére, a törvénynyel ellenkezik s mint ilyen a K. T. 507. §-a értelmében érvénytelen. A felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja pedig, hogy az alábbszállított biztosítási összeg iránti igény érvényesítéséhez megállapodás szükséges, azért nem állhat meg: mert a kötvényfeltételek 8. czikkének c) pontja a tőkésítéshez való jog érvényesítését nem teszi megállapodástól függővé, hanem csak ahhoz a feltételhez köti, hogy a biztosított a további díjfizetés alól való fölmentését és a biztosítási összeg alábbszállítását az utolsó díjfizetés időpontjától számított egy év alatt a biztosítónál kérje, ha tehát ez megtörtént, az a körülmény, hogy a felek a tőkésítés iránt megállapodásra nem jutottak, illetőleg a biztosító a kérelmet visszautasította, nem állhat útjában annak, hogy a biztosított a biztosítási összeg esedékessége után az alábbszállított összegnek, illetőleg a biztosító követelését meghaladó maradványának kiszolgáltatását követelje. A felebbezési bíróság nem állapította meg a tényállást ab-