Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIII. kötet 1908-1909 (Budapest, 1911)

Budapesti kir. Ítélőtábla. 31 kerékből kiszabadítani igyekezett. Ily körülmények közt tehát a védőkészülék vagy korlát alkalmazásának elmulasztása egymagában az alperes felelősségének, megállapítására nem vezethet, más mulasztást pedig alperes terhére a kir. törvényszék meg nem állapított, mert a tényállás szerint alperes a leányt a baleset történtekor nem láthatta, a felügyeleti kötelesség elmulasztásáról tehát szó nem lehet. Figyelemmel már most arra, hogy a kir. törvényszéknek e tekintetben helyes döntése szerint a baleset a megsérült leány gondatlanságából, hibájából következett be, alperes kártérítési kötelezettsége megállapításának törvényes alapja nincsen, mert ily kötelezettség kimondására a jelen esetben a felperes által felülvizsgálati kérelmében felhívott 1900. évi XVI. és 1902. évi XIV. törvényczikknek rendelkezései sem vezethetnek, mert felperes leányát a baleset nem munkaközben érte és mert az 1902. évi XIV. t.-cz. 26. §-a szerint a gazda a szecskavágó gépnél alkalmazottak közül csak az etető biztosításáról tartozik gondoskodni, a miből következik, hogy a törvény veszélyeztetettnek, ennél a gépnél csakis az etető munkást tekinti, a mint hogy a kir. Guria is az ugyancsak felperes, által felhívott 1907. évi 2511. sz. Ítéletével a szolgálatadó kértérítési kötelezettségét biztosítás elmulasztása okából oly baleset miatt állapította meg, mely a munkást a gép etetése közben érte. 16. Követelés biztosítására ingatlan tulajdonának ideiglenes átengedése. Színlelt jogügylet. (1908 okt 14. G. 376. sz a.) Tényállás: A tényállás szerint felperes az alperesért vállalt váltókötelezettsége alapján 5000 koronával nagyobb összeget fizetett az alperes helyett, a hitelező cservenkai önsegélyző egyletnek. Ennek folytán alperes a C) alatt csatolt okirattal elismerte, hogy felperesnek 5000 koronával tartozik, s kötelezte magát, hogy felperes részére az említett összeg után 6%-os kamatot fizet, ugyanekkor alperes a D) alatt csatolt szerződés értelmében átruházta az atyja után örökségkép reá szállott 2000 korona értékű ingatlan jutalékát felperesre, s a szerződés alapján a tulajdonjog felperes javára be is kebeleztetett. Azonban az átruházott ingatlanra vonatkozólag a C) alatt csatolt szerződésben az a kikötés foglaltatik, hogy ha alperes 5000 K tartozása teljesen törlesztve lesz, felperes köteles az ingatlant a tulajdonjogi be-