Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

Budapesti kir. ítélőtábla. 105 körülményeknek mérlegelése nem esik felülvizsgálat alá, a melyekből a fél állításainak a valószínűségére következtetni lehet, azonban magának a következtetésnek helyes vagy helytelen volta, mint a tiszta gondolkozás eredménye, a felülvizsgálat alól elvonva nincs. Ez az álláspontja téves, mert annak a kérdésnek a mérlegelésébe, hogy valamely állítás valószinű-e vagy sem, csak akkor lehet bocsátkozni, ha előzőleg azoknak a ténykörülményeknek a valósága vagy valótlansága meg van állapítva, a melyből a bizonyítandó tény vagy esemény valószínűségére következtetni lehet. Midőn tehát a S. E. 96. §-a arról az esetről intézkedik, melyben a bíróság a fenforgó körülményeknek a 64. §. szerinti mérlegelése után a bizonyító fél vallomását valószínűnek találja, ezzel a valószínűsítő körülményeknek a bizonyítandó állításhoz való vonatkozásnak, vagyis magának a valószínűségnek és nem a valószínűség megállapítására alkalmas tények valóságának vagy valótlanságának a mérlegelésére utal. Ekkép ebben a kérdésben is szabad mérlegelésről lévén szó, ennek eredménye a felülvizsgálat körébe nem esik. Azonban a felülvizsgálati kérelemnek mégis helyt kellett adni. mert: a felebbezési bíróság ítéletében az a kijelentés foglaltatik, hogy az I. és II. szám alatt bemellékelt leveleket alperes máskép szövegezte volna, ha a felperessel való közösülés meg nem történt; a felebbezési bíróság felfogása szerint tehát a levelek tartalma azt fejezi ki, hogy a közösülés a peres felek között megtörtént. A leveleknek ily értelmezése azonban iratellenes, mert az alperes azokban a felperesnek azt az állítását, hogy vele az alperes nemileg közösült, határozottan visszautasítja. Nem szolgálhat az alperes hátrányára az sem, hogy eskü alatti vallomásában csak egy levélnek az irását ismerte be, mert mind a két levél tartalma lényegileg egyez. E szerint tehát a felebbezési bíróság mérlegelésének eredményére részben oly adatok is voltak befolyással, a melyek a becsatolt bizonyítékokkal nyilván ellenkeznek. Minthogy pedig az. hogy a felebbezési bíróság a levelek tartalmának helyes méltatása mellett mily eredményre jutott volna, meg nem állapítható, és a bizonyítékok egy részének iratellenes, tehát jogszabálysértéssel történt mérlegelésén alapuló tényállás alapján az ügy el nem bírálható: a S. E. 204. §-a értelmében a megtámadott ítélet feloldása mellett, a végleges eldöntésre nem alkalmas pert a felebbezési bírósághoz visszautasítani kellett.