Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

102 Budapesti kir. ítélőtábla. nézve, a mennyiben őket illeti, törzsvagyon jellegével bir; a miből folyik, hogy a kiskorúak nevében erre a kárkövetelésre vonatkozólag bíróság előtt, vagy biróságon kivül megkötött egyezség vagy másnemű oly megállapodás, a mely erről a követelésről vagy annak hányadáról intézkedik, az 1877. évi XX. t.-cz. 113. §-ának 9. és 11. pontja értelmében gyámhatósági jóváhagyásra szorul. A kártérítési perben gyámhatósági jóváhagyással megkötött egyezség értelmében a «société anonyme des charbonnages du bassin de Budapesti) az egyezségben meghatározott összeget a most alperesként perbe idézett L. I. ügyvéd, mint perbeli képviselő kezéhez lefizette. Minthogy azonban az alperes a felvett összegről el nem számolt, F. M.-né úgyis mint gyám, a budapesti kir. törvényszék előtt L. I. ellen panaszt emelt. Ebben a panaszügyben a panaszos L. I. ügyvéddel a kiskorúakat is megillető követelés iránt oly egyezséget kötött, a melynek értelmében a kiskorúakat megillető összeg egy részéről lemondott. Nyilvánvaló ebből, hogy az egyezség folytán a kiskorúak törzsvagyona kevesbednék és hogy ez okból az egyezségnek gyámhatósági jóváhagyás hiányában a kiskorúakra kötelező jogi hatálya nem leheti Az árvaszék pedig ezt az egyezséget nemcsak hogy jóvá nem hagyta, hanem ióváhagyását kifejezetten megtagadta. Az egyezség tehát, a mennyiben a kiskorúak jogait érinti, az 1877. évi XX. t.-cz. 114. §-a értelmében érvénytelen és következőleg a jelen perben az alperes a kiskorúak követelésével szemben a panaszügy során megkötött egyezségre nem hivatkozhatik és az itélt dolog kifogását sikerrel nem érvényesítheti. Nincs súlya annak, hogy az egyezséget a panasz-ügyben eljáró bíróság tudomásul vette és jóváhagyta és téves a felebbezési bíróságnak az az érvelése, hogy az egyezség jogerős birói határozattal jóváhagyatván, mindaddig hatályos, a míg érvénytelensége birói döntéssel kimondva nincs. Ugyanis a törvényben meghatározott, más kivételes esetektől eltekintve, a bíróság előtt megkötött egyezség birói jóváhagyást azért nem igényel, mert egyezség esetében a per tárgyáról nem a bíróság, hanem a felek rendelkeznek és ennélfogva a bíróság oly kijelentésének, mely szerint az egyezséget tudomásul veszi és jóváhagyja, az egyezség anyagi joghatályára nézve mi befolyása nincs. A prts. 124. és 256. §-ai pedig a jelen esetre nem alkalmazhatók, mert peres eljárásban és a per bírája előtt kötött egyezségről intézkednek, holott az az egyezség, melyre