Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

XVII] Rendszeres tárgymutató. 73—81. §§. Az okirati bizonyítás. Hiányosan kiállított közokiratot a bíróság a bizonyítási szabályok megsértése nélkül figyelmen kívül hagyhat. Gy. 439. 398. Ugyanazon hatóság által kiadott két bizonyítványba foglalt, egymástól lényegesen eltérő becslések egyike sem fogadható el. Gy. 415. 385.' Ellenbizonyítás vasúti kárról szóló tényálladéki jegyzőkönyvvel szemben. B. 101. 192. Teljes bizonyító erejű magánokirat jellegét nem érinti az, hogy az azt előttemező tanuk egyike a per folyamán azt vallotta, hogy a tanuk a kiállításnál együttesen jelen nem voltak. K. 522. 459. A kereskedő ellen a saját könyvei bizonyítékul szolgálhatnak és e tekintetben a bizonyító erő időbeli korlátozásnak nincs alávetve. T. 989. 856. 82—93. §§. A tanubizonyítás. Altalánosságban tett valamely ténykörülményre tanuk kihallgatása iránt előterjesztett kérelem, ha a tanuk jelen nincsenek, a tanuk megnevezése nélkül lényegileg nem tekinthető bizonyítás megajánlásának. T. 993. 858. Az ügvvéd mint peres fél, mentességére nem hivatkozhatik. B. 247. 241: Titoktartási kötelezettség. B. 247. 241. A tanú tévedése. B. 04. 106. Habár a bíróság nem mindegyik tagja érti az idegen nyelvet, nem ütközik jogszabályba olv megállapítás, hogy a tanú azon a nyelven nem tud. M. 618. 557"! Pénzbírság tanú ellen, elmaradás miatt. B. 301. 271. A kihallgatás költségének előzetes letétele csak tanúkihallgatás esetében alkalmazható. Ko. 588. 521. Távoli helyről érkezett tanú díja. K. 529. 464. 94. §. A szakértői bizonyítás. Az igazságügyi orvosi tanács meghallgatása felesleges, ha a kihallgatott orvos-szakértő véleménye és indokolása határozott lévén, megbízhatóságára nézve kétely nem merült fel. Sz. 949. 826. 95—99. §§. A fél eskü alatti kihallgatása s a fél esküje. Szabályellenes az eskü alatti kihallgatás elrendelése, midőn a kihallgatandótól megkereséssel okirat szerezhető. Gy. 409. 378. A mikor a döntő ténykörülmény más módon van bizonyítva, a perbíróság belátása szerint dönti el azt, hogy a felek egyikét vagy másikát bocsátja-e esküre vagy sem? K. 478. 432.