Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

Budapesti kir. Ítélőtábla. 79 képességének csökkenése esetén kártérítés fejében évi járadék ítélendő meg, azért alaptalan, mert a kártérítés összege felett a bíróság a S. E. T. 65. §-ához képest belátása szerint határoz s mert a birói gyakorlat értelmében helye van annak, hogy a baleset okozta kár megtérítése fejében ne évi járadék, hanem a munkaképesség csökkenése arányában valamely összeg egyszer s mindenkorra ítéltessék meg; továbbá, mert a kártérítésnek ily módon való megítélése miatt alperes annál kevésbbé panaszkodhatik, mivel abból a szempontból, hogy felperes nem évi járadék megítélését kérte, kifogással nem is élt s mivel azt az előnyt, hogy felperes a javára megítélt 800 koronának nemcsak hozadékát fogja élvezni, de a tőkét is megkapja, kiegyenlíti az, hogy a bizonyítékul elfogadott szakértői vélemény szerint K. M. évi keresménye a 800 koronának évi kamatát tetemesen felülhaladó öszszeggel csökkent. 48. A munkaadó felelőssége a munkaeszköz alkalmatlanságából okozott kárért. Tényállás iratellenessége. — Bizonyítás mellőzésének felülvizsgálata. «1908 április 10. 1907. I. G. 769. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A kereset szerint kiskorú Zs. L-t alperes hernyószedésre alkalmazta. A hernyószedésnél Zs. I. létrát használt; addig míg a létra közepén állva végezte a munkát, baj nem történt, csak midőn a kocsin arra haladó alperes követelte, hogy a létra tetejéről szedje a hernyókat, a létra eldőlt, a leány egy karóba esett és súlyosan megsérült. Állítja felperes, hogy a létra fogyatékossága volt eldőlésének és úgy a balesetnek okozója. Alperes a kereseti állításokat az elsőbiróságnál felvett jegyzőkönyvek szerint tagadta és a kir. törvényszék Ítéletének indokolásából kitünőleg a felebbezési eljárás folyamán is bizonyítani kívánta, hogy felperes leánya a létráról nem eshetett s nem ugorhatott a szőlőkaróba, hogy a létrának csak harmadik, negyedik fokára kellett lépnie, sőt erre sem volt szükség, mert kampója volt, melylyel az ágakat lehúzhatta. Az ítéleti indokolásnak ezzel a tartalmával ellenkezik, tehát iratellenes, a kir. törvényszéknek mégis felek egyező előadására utaló az a tény-