Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

Budapesti kir. Ítélőtábla. tényállás szempontjából is a vita lényegileg arra irányul, hogy az albérlők által fizetett bérek a felperest vagy az alpereseket illetik-e meg. A felebbezési bíróság az ügy érdemének elbírálása nélkül a keresetet alaki okokból azért utasította el, mert a felek egyező előadása alapján tényül megállapította, hogy «felperes a bérletet augusztus 1-én elhagyta és a peres felek közötti, ama vitára való tekintettel, hogy az augusztus 1 -ét követő félévi bér, az egyes lakóktól melyik peres felet illeti, egy közös megbízottat választottak, a ki a bérösszegeket a jelen per eldőltéig kezeli*. Ebből a tényállásból azt következtette, hogy a felperes fizetést követelhet és így a vitás jogviszonynak előzetes megállapítására nincs szükség. Azonban a felebbezési bíróság döntése a S. E. 16. §-ában foglalt jogszabályba ütközik, — elsősorban azért, mert a felek megállapodásából, melyben hivatkozás történik a már folyamatban levő perre, — kitűnik, hogy az csak a kereset beadása után jött létre, már pedig annak megbírálásánál, vájjon a megállapítási per feltételei fenforognak-e, a kereset beadásának időpontja irányadó. Ebben az időben pedig felperes jogos érdekében állott és szükséges is volt, hogy a bérlet tárgyának eladása által bizonytalanná vált jogviszony megállapíttassék. De a kereset beadása után létrejött megegyezés sem tette a jogviszony megállapítását fölöslegessé. E megegyezésnél fogva ugyanis felperes az alperesektől fizetést nem követelhet, mert az alperesek a béreket nem szedték be, hanem a peres felek azok beszedését közös meghatalmazottra bízták, még pedig oly közös utasítással, hogy a béreket a per eldőltéig kezelje, a miből egyúttal következik, hogy a beszedett összeg a megbízás értelmében a per kimeneteléhez képest adandó ki az alpereseknek vagy felpereseknek. Világos tehát, hogy a felperes teljesítést nem követelhet mindaddig, míg a jelen per eldöntve nincs. 32. Biztosítási összeg és szövetkezeti halálozási segély hagyatékhoz tartozásának és az örökhagyó adósságáért lefoglalhatásának kérdése. Gyógyítási és temetési költség viselése. Bizonyítás mellőzésének felülvizsgálata. (1908 február 29. 1907. I. G. 637. sz. a.)