Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)
Budapesti kir. Ítélőtábla. 41 sérelmes már azért sem, mert a rosszhiszemű átvevő nem tarthat arra igényt, hogy az átvett vagyonnak kényszereladása esetében annak árából első sorban az ő beruházásai téríttessenek meg. 25. Lakás hiányai birói szemlén kívül másként is megállapíthatók. Bérleti szerződés megszüntetése a miatt, mert a lakásban egerek vannak. A hallgatás nem megtévesztés. (1907 deczember 18. I. G. 543. sz. a.) A kii*. Ítélőtábla: A fő- és székvárosi lakbérszabályok 19. §-ának az a rendelkezése, a mely szerint a bérlemény használatát gátló hiányok, a beköltözési idő elérkeztekor birói szemle útján állapítandók meg, nem zárja ki a S. E. 64. §-ában foglalt és a bizonyítékok szabad mérlegelésére vonatkozó szabályokkal szemben azt, hogy a bérlemény használatát gátló hiány Budapest székesfőváros területén is oly esetben, a midőn az előleges szemle eredménye egymagában megfelelő bizonyítékot nem nyújt, egyéb módon is bizonyittassék. A felebbezési bíróság tehát jogszabály sértése nélkül állapította meg, az előleges szemlére is hivatkozva és ezzel kapcsolatban a tanúvallomások alapján tényállásként azt, hogy a lakásban 1906. évi november hó első napjaiban is voltak egerek. Ez a körülmény pedig a bérlemény használatát gátló hiánynak tekintendő, de a bérleti szerződés felbontására és a bérlemény nem használhatásából eredő kártérítésre alapot csak akkor nyújt, ha a fő- és székvárosi lakbérszabályok 20. §-ában felsorolt azok az előfeltételek, hogy a bérlemény nagyobb, illetve nélkülözhetetlenebb része nem használható, hogy a bérbeadó a javítást, adott esetben a bérhelyiségeknek az egértől teljes mentesítését, a bérlő felhívására 14 nap alatt nem teljesítette, illetve hogy ez 14 nap alatt teljesíthető nem volt, tényleg fenforognak. A felebbezési biróság Ítélete a fő- és székvárosi lakbérszabályok 20. §-ában foglalt anyagi jogszabályt sérti tehát, a midőn mind emez előfeltételek kiderítése nélkül, az alperest a szerződést felbontására feljogosítottnak tekintette és a felperes kártérítési felelősségét megállapította azon az alapon, hogy felperes szerződéses
