Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)
4-2 Budapesti kir. ítélőtábla. kikötés folytán, de e nélkül is egerektől mentes, használható lakást tartozott az alperesnek rendelkezésére bocsátani. Felhozza ugyan az alperes azt is, és a kir. törvényszék Ítéletét azzal is indokolja, hogy a házmester, mint a felperes megbízottja a kibérlés alkalmából a szerződés lényeges körülménye tekintetében az alperest megtévesztette. Ámde az, hogy valamelyik félnek tényül megállapított nyilatkozata vagy magatartása megtévesztésének minősíthető-e, jogkérdés, a melyet a felülvizsgálati bíróság ezúttal a felebbezési bíróság jogi álláspontjától eltérően döntött el; mert az irányadó tényállás szerint az alperes a szerződés megkötése alkalmával kijelentette ugyan, hogy féregmentes és nyugalmas lakást kíván bérelni és a házmester habár tudta, hogy a lakásban egerek vannak, e hiányról őt nem értesítette, azonban tekintettel arra, hogy a férgek alatt közönséges és a ^mindennapi életben elfogadott jelentősége szerint rovarféléket, de nem emlős állatokat szoktak érteni, az iránt pedig a tényállás adatot nem tartalmaz, hogy alperes azt is kérdezte volna, vájjon egerek vannak-e a lakásban, ily kérdés hiányában a házmester hallgatása e dologról megtévesztésnek nem minősül. A kir. ítélőtábla tehát a felhozottak alapján a felülvizsgálati kérelemnek az egyéb ezúttal tárgytalanná vált panaszpontok méltatása nélkül helyet adott. A per azonban végleges eldöntésre nem alkalmas, mert a fő- és székvárosi lakbérszabályok már felhívott 20. §-ában említett előfeltételek fenforgása tekintetében a tényállás kiderítve nincs, mely szempontból az is fontos, a mire nézve felperes bizonyítást is ajánlott, hogy t. i. 1906. évi november hó 5. napján a lakás már teljesen mentesíttetett az egértől. Ennélfogva a kir. ítélőtábla a felebbezési bíróság Ítéletét megtámadott részében feloldotta. 26. Haszonbérleti szerződés megszüntetése. Szerződés értelmezése. Kártérítés bérlő ellen a haszonbérlet tartama alatt. (1908 február 14. 1907. I. G. 569. sz. ÉL) A kir. Ítélőtábla: Állandó bírói gyakorlatunk szerint haszonbérleti szerződés megszüntetésére vonatkozó jognak csak általánosságban történt kikötése esetén, a szerződés csak akkor