Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

36 Budapesti kir. ítélőtábla. tette s bár a felmondás nem történt meg, benne azt a meggyőződést keltette, hogy a korábbi szolgálat kellő időben felmondatott. A törvény ekként való értelmezésének helyességét a meghozatalának előzményei is kétségtelenné teszik. Tudniillik a korábbi ipartörvény az 1872: VIII. t.-cz. 58-ik §-ában, mely a másnál még szolgálatban álló segéd felfogadásáról, lényegileg az 1884: XVII. t.-cz. fentidézett 90. §-ával egyező értelemben intézkedik, «szökevény segédről »> szól, s a jelenlegi Ipartörvényre vonatkozó miniszteri javaslat 8'3-ik §-ában ugyanezt a kitételt használta, melyet az országgyűlési tárgyalás folyamán a közgazdasági bízottság a 90. §-ban olvasható szöveggel helyettesített, azonban az említett bizottságnak jelentéséből (Országgyűlési irományok 1881. évi XX. kötet 214. lap) kitűnik, hogy minden elvi módosítás szándéka nélkül, csupán a kifejezéseknek megváltoztatása czéloztatott; az eredetileg használt «szökevény segéd» szavak alatt pedig csakis oly segéd érthető, ki a felmondási idő alatt eddigi alkalmazójának való felmondás nélkül szegődik el. Minthogy a kifejtettekhez képest az A) a. szerződés törvénybe nem ütközvén, kötelező hatálylyal bír, így felperesnek az őt, a kikötött kötbér fizetésében elmarasztaló iparhatósági határozat hatálytalanságának kimondását tárgyazó keresete jogtalan. 22. Váltóra teljesített fizetés megtámadása. Névbecsülés. Bizonyítási teher a fizetésmegszüntetés fennállására nézve. (1907 deczember 12. I. G. 516. sz. a.) A kir. ítélőtábla: Alperes felüvizsgálati kérelmében a csődtörvény 30. §-ában foglalt, valamint a névbecsülésből történt fizetésre vonatkozó anyagi jogszabályok megsértését panaszolja. Azonban alperes nem hivatkozhatik sikerrel a csődtörvény 30. §-ára, mert a váltó, a melyre a megtámadott fizetés teljesíttetett, 1905 december 31-ikén járván le, az óvásra rendelt határidő 1906 január 3-án letelt, a fizetés pedig a megállapított tényállás, de a felülvizsgálati előadás szerint is január 4-ikén történt, tehát oly időben, mikor az alperes visszkereseti joga az óvás felvételének elmulasztása folytán már elenyészett. A jelen esetben