Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

Budapesti kir. ítélőtábla. :J,5 volt meghatározva, s hogy ehhez képest felperesnek, ki az A) alatti szerződéssel 1907 február 3-án 1000 korona kötbér fizetésének terhe alatt magát arra kötelezte, hogy előbbi szolgálatát elhagyva, legkésőbb 1907 márczius 26-án az alperes szolgálatába fog lépni, ez utóbb emiitett napig több mint 6 heti ideje volt a K. G. czégnél való felmondáshoz, de ennek daczára az alperes szolgálatába 1907 márczius 26-ig be nem lépett. Az ekkép megállapított tényállást a felebbezési bíróság is magáévá tevén, az 1884. évi XVII. t.-cz. 90. §-ának téves értelmezésével vonta le abból azt a következtetést, hogy a feleknek az .4) alatti szerződésben foglalt megállapodása, mint az idézett szakaszba ütköző, érvénytelen, s hogy a felperes keresete jogos. Ugyanis az idézett szakasz tiltja ugyan, hogy kereskedői vagy iparossegéd, még mielőtt előbbi szolgálata megszűnt, vagy felmondás utján megszűnnék, más által felfogadtassék; azonban e tilalomnak czélja az, hogy a szolgálatadók védve legyenek az ellen, hogy alkalmazottjaik a szolgálatból a szabályszerű felmondási idő betartása nélkül is kiléphessenek; ehhez képest e szabály csupán azt jelenti, hogy újabb szolgálatba lépés iránt a korábbi szolgálat helyén való felmondáshoz szükséges idő alatt kötött szerződés a korábbi szolgálat felmondásának igazolása nélkül érvénytelen. Ellenben sem az idézett szakasz, sem az ipartörvény más rendelkezése nem tiltja azt, hogy valamely szolgálatban levő kereskedői vagy iparossegéd újabb szolgálatba lépés iránt szerződhessék oly időpontban, melyet az újabb szolgálatba lépés időpontjáig az előbbi szolgálat szabályszerű felmondásához szükségesnél hosszabb időköz választ el, úgy, hogy az újabb szolgálatba lépőnek az előbbi szolgálat felmondásához kellő idő rendelkezésre áll; ilyen esetben az újabb szolgálatba lépés iránt kötött szerződés az előbbi szolgálatadónak abba az érdekébe, hogy alkalmazottjai a felmondási idő betartása nélkül ki ne léphessenek, nem ütközik, tehát nem ütközik az ipartörvénybe sem; és ily esetben újabb szolgálatba lépés iránt kötött szerződést a szolgálatba felfogadónak szempontjából az a körülmény, hogy a segéd előbbi szolgálata helyén a felmondást, melyhez ideje volt, elmulasztotta, ép úgy nem teszi érvénytelenné, a mint az újabb szolgálatba lépés iránt, habár a korábbi szolgálat felmondásához szükséges idő alatt kötött szerződés sem érvénytelen a szolgálatba felfogadó fél szempontjából akkor, ha őt a segéd megtévesz3*