Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

34 Budapesti kir. ítélőtábla. postatakarékpénztár útján. A felebbezési bíróság is ebből a fel­fogásból indult ki, de mégis marasztalta alperest azért, mert a fizetést az esedékesség napján délután teljesítette és így a fizetés a váltótörvény 33. §-a értelmében elkésett. A jelen esetben azon­ban a váltótörvény nem alkalmazható, mert az csak a váltójogi következményeket szabályozza, de nem terjed ki arra, hogy mily befolyással van a lejárat napján délután teljesített fizetés a felek köztörvényi jogviszonyára. A felek köztörvényi jogviszonyát a B) alatti egyezség szabályozza. Ennek értelmében pedig a fizetendő összegeknek az esedékesség napjáig kellett a felperes kezéhez jutni ; tehát az esedékesség napját is számítva, ezen a napon bármikor. A fennálló postai szabályok szerint a postatakarékpénztárnál tel­jesített minden befizetés azon a napon számoltatik el, a melyen teljesíttetett, s a postatakarékpénztár az átvett pénzjegyeket nem küldi meg a számlatulajdonosnak, hanem őt a korábban meg­történt fizetésről csak értesíti. Ebből következik, hogy a posta­takarékpénztárnak, mint a felperes számlatulajdonos pénzfel­vételre jogosított megbízottjának az esedékesség napján teljesí­tett fizetés úgy tekintendő, mintha az közvetlenül a felperes kezé­hez teljesíttetett volna. A mi felperesnek a válasziratában fel­hozott azt a panaszát illeti, hogy a felebbezési bíróság nem bo­csátkozott annak a körülménynek vizsgálatába, hogy alperes tar­tozásából egy fillért csak napok múlva fizetett a lejárat után, ez a szabálytalanság az ügy eldöntésénél súlylyal nem bír, mert közöm­bös körülményre vonatkozik. Ugyanis ily csekély összeg fizetése körüli késedelem a kereskedelmi forgalomban szem előtt tartandó jóhiszeműségénél fogva nem vonhatia maga után az elengedett köve­telés újra feléledését. 21. A másnál alkalmazott segédnek felfogadása iránt oly időben, a mikor neki a felmondásra még törvényes ideje van, kötött szerződés érvényes és az ennek elle­nére az újabb szolgálatba nem állás esetére kikötött köt­bér jogosan követelhető. (1908 január 16. 1907. I. G. 512. sz. a.) A kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság tényként megállapí­totta, hogy felperesnek felmondási ideje a K. C. czégnél 6 hétben

Next

/
Oldalképek
Tartalom