Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

Budapesti kii\ Ítélőtábla. 25 sára, azért helyes, mivel a rögtönös elbocsátására törvényes okot szolgáltatott felperesnek a felmondási időre járó fizetéshez nincs joga s mert felperes összes panaszai arra vonatkozván, hogy az alperes beszámítási igénye jogosnak helytelenül Ítéltetett, nyilvánvaló, hogy e panaszok alapossága sem változtathatna a döntésnek a fentebb kifejtetteken alapuló helyességén, minélfogva a felperes panaszainak részletes méltatásába bocsátkozni nem is kellett. 15. A megrendelésért felelőssége oly személynek, a ki megrendelést nem tett és árut át nem vett. A tényállás megtámadásának kellékei. (1907 november 14. I. G. 397. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A K.-en lakó alperes, ki a perben azzal védekezett, hogy azt a munkát, melynek összeg szerint nem vitás bérét felperes követeli, az alperesnek ugyanott üzleti tevékenységet folytató P. nevű fia rendelte meg, felülvizsgálati kérelmében arra a jogszabályra hivatkozik, hogy valamely szerződés vagy megrendelés alapján az a fél felelős, ki a szerződést kötötte, illetőleg a megrendelést tette. Azonban ez a szabály nem jelenti azt, hogy a megrendelésért más mint a megrendelő felelősséggel nem is tartozhatik. Ellenkezőleg; a kereskedői jóhiszeműségen és a kereskedői forgalom biztosságához fűződő érdeken alapuló tekinteteknél fogva a joggyakorlat elfogadta s követeli azt a szabályt, hogy az a kereskedő, ki valamely cselekvése vagy mulasztása által ama látszatot kelti fel, hogy ő a megrendelő, vagy ily látszat felkeltését tűri, ép úgy felelős, mintha a megrendelés tőle származott volna. A neheztelt Ítélet nem az előbb említett szabály megsértésén, hanem az utóbb említettnek helyes alkalmazásán alapszik. Ugyanis az e részben meg nem támadott tényállás szerint, a felpereshez intézett, de az utónév kitétele nélkül csupán az alperes és fiának közös családi nevével aláírt megrendelésre, valamint az ugyanígy aláírt G) alatti táviratra felperes az alperes családi és utónevére czímzett választ adott és a kérdéses munkára vonatkozó összes levelezését, az L) alatti számlát is, ekkép alperesnek czímezte. A tényállásnak az a része, hogy felperes a csupán az al-