Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

Budapesti kir. Ítélőtábla. Zsolnán járt felperesi tisztviselővel szemben az ajánlatot ismételte-e, s hogy az együttes czégjegyzés alapszabályszerűleg meghatározott módjának meg nem felelő alakban tett eme nyilatkozat alperest kötelezi-e; ugyanis, még ha a szóban forgó nyilatkozat alperest nem kötelezte volna is, ajánlatához már az által, hogy a felperes válaszának elhalasztásába beleegyezett, kötve volt addig az időpontig, amely időpontig a halasztás terjedt, minélfogva a felebbezési bíróság ama jogi álláspontjának bírálatába bocsátkozni, hogy e nyilatkozat alperest nem kötelezte, s az ezen álláspont ellen irányuló felülvizsgálati panaszszal foglalkozni nem kellett. De következik a kifejtettekből az is, hogy a felebbezési bíróság, midőn a 3'/. és 57. alatti okiratoknak azt az értelmet tulajdonította, hogy ezek az alperes biztosítási ajánlatának visszautasítását tartalmazzák, s új ajánlatnak tekintendők : ezeket az okiratokat helytelenül értelmezte s a pert a K. T. 519. §-ának téves alkalmazásával döntötte el. Ezeknél fogva tehát a felülvizsgálati kérelemnek a S. E. T. 185. §-ának a) pontja alapján helyt kellett adni. 12. Kártérítés villamos vasúti elgázolás alapján. Indokolási kötelesség megsértése. (1907 november 5. I. G. 380. sz. a.) A kir. ítélőtábla: Annak előrebocsájtásával, hogy a joggyakorlat értelmében az 1874: XVIII. t.-cz. rendelkezései a közúti villamos vaspályák üzeménél előforduló balesetekre is alkalmazandók, a kir. ítélőtábla alperes felülvizsgálati kérelmének helyt adott a következő okokból : alaptalan ugyan alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság jogszabály sértett, mikor a S. E. T. 91. §-a 1. pontjának rendelkezéséhez képest esküvel meg nem erősített vallomásokat is figyelembe vett, mert az idézett törvény nem zárja ki azt, hogy a bíróság ily vallomásokat is a 64. §. értelmében a tárgyalás és bizonyítás egész tartalma keretében meggyőződése megalkotásánál felhasználhassa: a kir. törvényszék azonban a perben és a rendőri nyomozat során kivett tanúvallomásokban foglalt adatok egy részének indokolás nélkül való figyelmen kivül hagyásával mellőzte a tényállás megállapítá-