Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

Budapesti kir. Ítélőtábla. mely a csődnyitás előtti jogcselekmény alapján már a csődnyi­tás után teljesített fizetés hatálytalanságának kimondására s a űzetett összeg visszatérítésére irányul. A felebbezési bíróság azért mondotta ki a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak a csődnyitás után történt fizetést és kötelezte alperest a fizetett összeg visszafizetésére, mert az Ítéletből kitűnő tényállás szerint a közadós czég 1902 évi deczember hó 27-én hitelezőinek és ezek között alperesnek is tudtával átruházta üzletét I. I.-ra azzal a kifejezett czélzattal, hogy hitelezői az átruházott üzlet árúi­nak eladásából befolyt 30,000 K vételárból csődön kivül részben teljes, részben aránylagos kielégítésben részesíttessenek, ennek folytán pedig I. I. és D. J.-né a közadós megbízásából akként jártak el, hogy a csődnyitás előtt közadósnak az alperes irányá­ban fenálló tartozására nézve kiegyeztek az alperessel, az egyez­ségi összegről saját aláírásaikkal ellátott váltókat adtak neki, és az 1903. évi márczius hó 6. napján lejárt 131 K 60 filléres vál­tót már a csődnyitás után az I. I.-ra átruházott üzlet áruinak eladásából befolyt 30,000 K vételárból, tehát a közadós vagyo­nából fizették ki. Kétségtelen ugyan, hogy ha a közadós megbízásából kötött egyezség a csődhitelezőkkel szemben hatálytalan volna, nem lehetne hatályosnak elismerni a csődhitelezőkkel szemben hatály­talan egyezség alapján a csődnyitás után teljesített fizetést sem, mert az egyezség hatálytalanítása jogszerű következményül maga után vonná az annak alapján teljesített fizetés hatálytalanítását is; minthogy azonban felperes az egyezség hatálytalanítása iránti kereseti követelésével a kir. Ítélőtábla II. G. 201/906. szám alatt hozott ítélete szerint már jogerősen elutasíttatott s ekként az egyezség a csődhitelezőkkel szemben is hatályos, nincs alapja a támadásnak ama fizetés ellen sem, a mely az egyezség alapján a csődnyitás után teljesíttetett. Mert ha a közadós az ő meg­bízottjai : I. I. és D. J.-né útján a csődhitelezőkkel szemben jog­hatályosan egyezkedett ki alperessel és bocsátotta rendelkezésére megbizottainak az egyezségi összeg kifizetésére szükséges értékét, megbízottjai, kik az egyezség alapján az egyezségi összegért saját személyükben váltói kötelezettséget vállaltak, a közadós által ren­delkezésükre bocsátott értékből a csődnyitás után is jogosan fizet­hették ki a csődhitelezőkkel szemben hatályos egyezség alapján alperesnek adott egyezségi váltókat; ebből pedig önként követke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom