Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)
Budapesti kir. Ítélőtábla. mely a csődnyitás előtti jogcselekmény alapján már a csődnyitás után teljesített fizetés hatálytalanságának kimondására s a űzetett összeg visszatérítésére irányul. A felebbezési bíróság azért mondotta ki a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak a csődnyitás után történt fizetést és kötelezte alperest a fizetett összeg visszafizetésére, mert az Ítéletből kitűnő tényállás szerint a közadós czég 1902 évi deczember hó 27-én hitelezőinek és ezek között alperesnek is tudtával átruházta üzletét I. I.-ra azzal a kifejezett czélzattal, hogy hitelezői az átruházott üzlet árúinak eladásából befolyt 30,000 K vételárból csődön kivül részben teljes, részben aránylagos kielégítésben részesíttessenek, ennek folytán pedig I. I. és D. J.-né a közadós megbízásából akként jártak el, hogy a csődnyitás előtt közadósnak az alperes irányában fenálló tartozására nézve kiegyeztek az alperessel, az egyezségi összegről saját aláírásaikkal ellátott váltókat adtak neki, és az 1903. évi márczius hó 6. napján lejárt 131 K 60 filléres váltót már a csődnyitás után az I. I.-ra átruházott üzlet áruinak eladásából befolyt 30,000 K vételárból, tehát a közadós vagyonából fizették ki. Kétségtelen ugyan, hogy ha a közadós megbízásából kötött egyezség a csődhitelezőkkel szemben hatálytalan volna, nem lehetne hatályosnak elismerni a csődhitelezőkkel szemben hatálytalan egyezség alapján a csődnyitás után teljesített fizetést sem, mert az egyezség hatálytalanítása jogszerű következményül maga után vonná az annak alapján teljesített fizetés hatálytalanítását is; minthogy azonban felperes az egyezség hatálytalanítása iránti kereseti követelésével a kir. Ítélőtábla II. G. 201/906. szám alatt hozott ítélete szerint már jogerősen elutasíttatott s ekként az egyezség a csődhitelezőkkel szemben is hatályos, nincs alapja a támadásnak ama fizetés ellen sem, a mely az egyezség alapján a csődnyitás után teljesíttetett. Mert ha a közadós az ő megbízottjai : I. I. és D. J.-né útján a csődhitelezőkkel szemben joghatályosan egyezkedett ki alperessel és bocsátotta rendelkezésére megbizottainak az egyezségi összeg kifizetésére szükséges értékét, megbízottjai, kik az egyezség alapján az egyezségi összegért saját személyükben váltói kötelezettséget vállaltak, a közadós által rendelkezésükre bocsátott értékből a csődnyitás után is jogosan fizethették ki a csődhitelezőkkel szemben hatályos egyezség alapján alperesnek adott egyezségi váltókat; ebből pedig önként követke-