Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

1(1 Budapesti kir. ítélőtábla. sen befolyt összeget, a leszállított kereseti összegre 874 K 43 fillérre rúgó követelése van. A felebbezési bíróság jóllehet tényként megállapította, hogy a szavatossági hiba már az eladáskor fenforgott, hogy felperes a kérdéses, párban használt s ugyanilyen használatra szánt lovakat alperesnek a szavatossági hibára való utalással az átvételtől számított 30 napon belül, tehát kellő időben rendelkezésére bocsátotta, alperes pedig a lovak visszavételét megtagadta, mindazonáltal felperest keresetével elutasította, arra a jogi álláspontra helyezkedve, hogy a lovak «kétségkívül» nem tekinthetők romlásnak kitett áruknak s hogy az állatok adásvételét szabályozó, a köztörvényi igazságszolgáltatás terén kifejlődött, de kereskedelmi vételügyleteknél is követendő joggyakorlat szerint a vevő, ki a lóvásárlási ügylettől elállani kiván, az eladót a lovak visszavételére per útján kényszerítheti ugyan, de a rendes gondosságból folyó kötelessége a lovakat azok visszaadásáig őrizni, ellenben az a jog, hogy a lovakat elárvereztethesse, őt meg nem illeti s ehhez képest az elárvereztetés az árúval való jogtalan rendelkezésnek lévén tekintendő, felperes most már az ügylettől el nem állhat és elállása alapján követelést nem érvényesíthet. Azonban tekintve, hogy a K. T. 347. §-a harmadik bekezdésében foglalt rendelkezésnek helyes értelmezése mellett az árű megromlásával egy tekintet alá esik, ha az eladott állat oly betegségben szenved, melynek haladása az állat értékének csökkenésével jár; és tekintve, hogy tényként az ítéletben sem a felek egyetértő előadása, sem szakértői vélemény vagy más adatok alapján megállapítva nincsen, hogy a havi vakság nem oly betegség, melynek haladása az értékcsökkenést fokozza : a felebbezési bíróságnak ama kijelentése, hogy az árú a fenforgó esetben romlásnak kitéve nem volt, szabályszerű ténymegállapításnak nem tekinthető, mert indokolva nincsen, a mennyiben a kir. törvényszék minden adatra való hivatkozás nélkül csupán arra utal, hogy idézett kijelentését kétségkívül helyesnek tartja. De a felebbezési bíróság a joggyakorlatban kifejlődött szabályra is tévesen hivatkozik. Mert ép ellenkezőleg a felebbezési bíróság által szabályként idézettekkel a köztörvényi vételügylet eseteiben kifejlődött joggyakorlat, jóllehet köztörvény szerint a vevőt az a jog, hogy a szerződésnek meg nem felelő árút elárvereztethesse, általában