Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

8 Budapesti kir. ítélőtábla. A kir. Ítélőtábla: Az alperes védekezését arra alapította, hogy életbiztosítási ajánlata őt azért nem kötelezi, mert a felperes főügynökével az ajánlat aláírásakor oly megállapodásra lépett, hogy a biztosítási kötvénynek általa leendő átvételéig a biztosítási ajánlattól tetszése szerint visszaléphet s mert alperes a kötvény átvételét, mikor erre a nevezett főügynök felhívta, megtagadván, az ügyletkötés meghiúsult. Jóllehet a felebbezési bíróság ítéletében kijelentette, hogy a biztosítási főügynököket arra, hogy a biztosító társaság nevében ügyleteket köthessenek és hatálytalaníthassanak, jogosítottaknak nem tartja; másfelől pedig tényként megállapította, hogy az alperes vitatta megállapodás az ajánlatba fel nem vétetvén, felperessel a kötvény kiállítása előtt nem közöltetett: mégis az alperes védekezésének helyt adott; mert bizonyítottnak fogadta el, hogy az alperes vitatta megállapodás létesült; s mert arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy a főügynöknek abbeli mulasztása, hogy az említett megállapodást az őt megbízó felperessel nem közölte, a felperesnek nem pedig alperesnek rovandó fel, minélfogva ez a megállapodás a felperest kötelezi. A felebbezési bíróságnak ez a jogi álláspontja, mely szerint a felperest kötelező hatályt tulajdonított a főügynökkel kötött megállapodásnak, az arra vonatkozó tényállásnak kiderítése nélkül, hogy a jelen esetben eljárt főügynök jogköre az említett megállapodás létesítésére kiterjedt-e, és annak kiderítése nélkül, hogy felperes a koczkázatot mely időponttól kezdve viselte, téves. Ugyanis habár az ügynök az ajánlatok átvétele és továbbítása tekintetében a biztosító társaság megbízottjának tekinthető is; továbbá habár a biztosító társaság felelős, ha az ügynök az ajánlattevőt az ajánlatban foglalt kérdések tartalma és jelentősége iránt megtéveszti, vagy az ajánlatot a fél lemondásától eltérő módon tölti ki; azonban az ügynök jogköre rendszerint, tudniillik hacsak arra, hogy ügyleteket a biztosító nevében önállólag megköthessen vagy hatálytalaníthasson, ki nem terjesztetett, nem terjed ki arra, hogy a biztosítónak tudta nélkül s mégis ezt kötelező hatálylyal kiköthesse azt, hogy a félre nézve, kinek utasításához képest az ajánlat a társaságnak megküldetett, az ajánlattételből kötelezettség egyáltalán nem származik. Mert ha az ily kikötésnek a biztosítót kötelező hatály tulajdoníttatnék, ez ellenkeznék az ajánlat kiállításának és elküldésének tényével, mely-