Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

4 Budapesti kir. ítélőtábla. terjedő szakaszokban körülírja azokat a határokat, melyeken belül a vasúti üzletszabályok a vasúti fuvarozást az általános érvényű jogszabályoktól s a Ker. Törvénynek a fuvarozásra vonatkozó általános határozataitól eltérőleg is szabályozhatják. E szerint a jogállapot már a kereskedelmi törvény életbeléptétől kezdve az volt, hogy a vasúti üzletszabályzatot mindamaz intézkedéseiben, melyek a kereskedelmi törvény ötödik czímének Il-ik fejezetében foglaltakkal nem ellenkeznek, joghatályosnak kellett tekinteni. Ez a jogállapot annyiban módosult, hogy az 1892: XX. t.-cz. 2. §-ában a minisztérium arra nyervén felhatalmazást, hogy a berni nemzetközi egyezmény határozmányait az akkor érvényben volt vasúti üzletszabályzat módosítása útján a belföldi fuvarozásra és pedig még azon részeiben is, melyek a kereskedelmi törvény rendelkezéseitől eltérnek, kiterjeszthesse: ez idő szerint a vasúti üzletszabályzatnak mindama rendelkezései, melyek a kereskedelmi törvény ötödik czímének második fejezetével nem ellenkeznek, vagy bár azzal ellenkeznek, de a berni egyezmény intézkedéseivel megegyeznek: hatályosak. A vasúti üzletszabályzatnak a felebbezési bíróság Ítéletében felhívott 77. §. (1.) 3. pontja s egyéb üzletszabályzati és díjszabási rendelkezések, melyek értelmében a vasút a feladó által berakandó áruknál azokért a károkért, melyek a hiányos berakásból keletkeztek, akkor sem felelős, ha a feladó kívánságára a berakást a vasút alkalmazottjai teljesítették: összhangban vannak a kereskedelmi törvény 425 ik §-nak 3-ik pontjával és megegyeznek a berni egyezmény 31 -ik czikkének 3-ik pontjával. Ezeknél fogva tehát alaptalan felperesnek a S. E. T. 185. §-ának a) pontjára való hivatkozással emelt az a panasza, hogy a felebbezési bíróság Ítéletében felhívott üzletszabályzati rendelkezések hatálytalanok, és hogy a pernek eme rendelkezések értelmében való eldöntése anyagi jogszabály megsértésének minősül; és a panasz annál alaptalanabb, mert felperes a fuvarlevél aláírásával annak világos szövege szerint magát az üzletszabályzat és a díjszabás határozmányainak kifejezetten is alávetette. Minthogy az említett üzletszabályzati rendelkezések értelmében a vasút a keresettel érvényesített kárkövetelést megtéríteni akkor sem tartozik, ha való, hogy a kár a berakás hibájából származott s hogy a berakást a feladó kívánságára a vasút alkalmazottjai díjért teljesítették és hogy hasonló esetekben a kórt a vasút számtalanszor