Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

492 Kassai kir. ítélőtábla. szívesség kifolyása volt. Következésképen Sz. P. tanúnak kihallgatására e perben szükség nincs, az indokoltan volt mellőzhető. Tekintettel immár arra, hogy a fennebb ismertetett tényállás szerint az alperes a felperesnek mint ügyvédjének 600 K előleget adott; tekintettel arra, hogy a felperesnek a büntető per költségein felüli úgynevezett perenkívüli eljárási díjai s kiadásai az 1874: XXXIV. t.-cz. 58. §-ához képest ez ideig megállapítva nem lettek; tekintettel ismét arra az 1874: XXXIV. t-cz. 46. §-ából folyó jogszabályra, hogy az ügyvéd az előleget csuk bíróilag megállapított költségeire fordíthatja, ily megállapítás hiányában pedig díjjegyzékét a fenti 58. §. szerint tartozik érvényesíteni s addig az előleg elszámoltnak nem tekinthető; tekintettel végül arra, hogy a kir. törvényszéknek Ítéleti megállapítása szerint a felperesnek a büntető perben felmerült költségei csak 441 K 60 f-t tesznek ki, tehát kevesebbet az előlegnél: annálfogva a kir. törvényszék anyagi jogszabályt sértett, a mikor a 600 K ügyvédi előleget a felperesnek meg nem állapított számszerűleg meg sem határozott perenkívüli díjaiba megtarthatónak mondta ki s a mikor a büntető perben felmerült felperesi költségeket fedezetleneknek nyilvánította, holott az ügyvédi rendtartás szabályainak megfelelően mindaddig, a mig a felperesnek a perenkívüli eljárásban előállott díjai s kiadásai szabályszerűen meg nem állapítvák, a felperes a 600 K előleget azokra meg nem tarthatja, hanem ez az előleg összes költség követelésének fedezetéül szolgál, tehát a büntető perben felmerült költségei is abban az előlegben találnak fedezetet és miután e költségek a felperesi felszámítás szerint sem tesznek ki 600 K-t és így az előleggel fölösen fedezvék, ez utóbbi költségekben az alperes kiszakítottan nem marasztalható mindaddig, a míg a felperes a 600 K-ról szabályszerűen élnem számolt, illetve peren kívüli díjai meg nem állapítvák. (19"7 márcz. 19. 1906. G. 198. sz. a.) 494. Az alapperben a felebbezési bíróság jogerőssé vált Ítéletével, az alperes kártérítési kötelezettségét főképen azon az alapon állapította meg, hogy az alperes a köteles gondosságot az által mulasztotta el, hogy a felperes fiát a veszélyes helyről el nem távolította s ott a munkát nyomban be nem szüntette. Ezzel szemben az alperes perújítási keresetében a tanúkat arra a