Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

Kassai kir. Ítélőtábla. körülményre kérte kihallgatni, hogy ő a felperes sérült fiát nemcsak figyelmeztette a munka veszélyes voltára, de azzal a fenyegetéssel is élt irányában, hogy a munkából elbocsájta, ha a veszélyes helyen a munkát alávágással folytatja. Ez a bizonyítani czélzott körülmény azonban az alapperbeli tényállás megváltoztatására s az alapperbeli jogi döntéssel ellenkező jogi eredmény felidézésére egyátalán nem alkalmas; mert az alperes kártérítési felelősségét a bizonyítani kivánt figyelmeztetés s fenyegetőzés még meg nem szüntette; az alperesnek az alapperbeli döntéshez képest nem kellett tovább tűrnie a munka folytatását, mihelyt annak veszélyes voltáról meggyőződött; nem a munkából való elbocsátással kellett fenyegetődznie, hanem a munkát azonnal megszüntetnie és a felperes fiát a veszélyes helyről eltávolítania. Minthogy pedig oly esetben a perújítás! hereiem helyi nem foghat, ha az alapperbeli tényállás megváltoztatásának leJ/etó's<:t/e eleve kizártnak mutatkozik, a felebbezési biróság nem sértett eljárási szabályt, a mikor az alperest perujítási kérelmével elutasította. (1907 márcz. 26. 1906. G. 202. sz. a.) 495. A felebbezési biróság tárgyalásáról felvett jegyzőkönyv nem tartalmazza azt, hogy alperesi gondnok mint távollevő G. M. meghatalmazottja lépett volna fel, sőt ellenkezően határozottan a kereset elutasítását kérte abból az okból, hogy ő G. M.-nak ebben a perben való képviseletére gondnokul kirendelve nem lett, a hagyatéki eljárásba// való gondnoki kirendelés ól a perbeli képviseletre fel nem jogosítja s így G. M. törvényszerűen perbeidézett félnek nem tekinthető. Ebből a tényállásból nyilvánvaló, hogy az alperes képviselete tekintetében fenforgó hiányra nézve a S. E. 8. §-ának intézkedései nem alkalmazhatók s a felebbezési bíróságnak neheztelt az a rendelkezése, mely szerint az alperes gondnokaként perbeidézett P. J.-t az alperes meghatalmazásának a beszerzésére s beterjesztésére utasította, minden törvényes alapot nélkülöz, annál inkább, mert a felperes tartozik gondoskodni arról, hogy az alperes szabályszerű megidéztetése lehető legyen. (1907 márcz. 26. 906. G. 209. sz. a.)