Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

152 Budapesti kir. ítélőtábla. is tévesen alkalmazottnak tartja azért, mert szerinte az X) alatti kedvezmény kizárólag a felperes helyi forgalmára vonatkozólag adatott, a kérdéses árúk pedig a köleléki forgalomban szállitattak s azok fuvardíjának kiszámításánál nem is a felperes helyi díjszabása s az arra vonatkozólag a B/F. alatt csatolt jegyzék 5-ik lapján olvasható kedvezmény, hanem a B) alatt csatolt köteléki díjszabás mérvadó. A felperes ezen álláspontját illetőleg a kir. ítélőtábla első sorban rámutat arra, hogy az X) alatti levélben a kedvezmény, a helyi vagy a köteléki forgalomban való szállítás esetére vonatkozó minden különböztetés nélkül általánosságban adatott meg. Habár az X) alatti levélben semmi különböztetés nincs, ez magában nem döntő ; ilyen különböztetés hiányában is helyesnek kell Ítélni a felperes álláspontját, ha a felperes helyi díjszabása valamint az arra vonatkozó B/F. alatt kedvezményes díjtételnek egyfelől, másfelől pedig a köteléki díjszabás kérdésben forgó díjtételeinek egybevetéséből megállapítható, hogy a szóban forgó X) alatti kedvezmény a köteléki forgalomban való szállítás eseteire nem vonatkozik. A felebbezési bíróság által e tekintetben felhozott az az indok azonban, hogy a szóban forgó kedvezmény a köteléki forgalomban szállított árúkra is vonatkozónak azért nem tekinthető, mert a köteléki díjszabásban minden előforduló viszonylatra oszthatatlan állomási díjtételek vannak szabva, úgy hogy a szállítási útvonal egyes részein különböző súly szerinti dijszámítás ki van zárva: nem áll helyet. Mert bizonyos, hogy ezek a díjtételek, bár minden előforduló viszonylatra külön vannak megállapítva, mégis nem oszthatatlanok, sőt meg van határozva a kötelékben részes vasutakkal szemben, hogy a díjtételekből mi esik az egyik és mi a másik vasút vonalrészére s e tekintetben minden kételyt eloszlat ama körülmény, hogy a peres felek egyetértettek abban, hogy a keresetileg követelt fuvardíjnak fele része a «Déli vasut», fele része pedig a felperes vonalára esik, mi annyit jelent, hogy a különböző súly szerinti számításnak, vagyis az X) alattiban adott kedvezménynek a felperes vonalrészén a köteléki díjszabással együttesen való alkalmazása mellett, az alperes terhére mutatkozó fuvardíj a kereseti összeg felével 50 K 75 fillérrel csökken. Az tehát, hogy a köteléki díjszabásban minden előforduló viszonylatra külön díjtétel van, támpontot annak a vitás kérdésnek el-