Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

ne Budapesti kir. ítélőtábla. mezés alapján vette megczáfoltnak az alperes felhítta tanuk vallomását, a kir. Ítélőtábla azért nem tekintette alaposnak, mert azt találta, hogy a felebbezési bíróság a szóban forgó átiratokat helyesen értelmezte, s így a tanúvallomások által szolgáltatott bizonyíték mellőzése indokolva van. Az alperes felülvizsgálati kérelmében továbbá azt vitatta, hogy még ha a felebbezési biróság ténybeli megállapítása helyesnek fogadtatnék el. akkor is az abból levont következtetés az üzL szab. 86. §-ának téves értelmezésén alapulónak, tehát anyagi jogszabályba ütközőnek minősül. E panasz indokolására azt hozta fel, hogy az árútorlódás a 69. §. 7. pontjában körülírt intézkedésekkel sem hárítható el feltétlenül, minden esetben. Ebből pedig, valamint az árútorlódás tényéből azt a következtetést vonja le, hogy az üzletszabály 86. §-a értelmében a vasút a késedelemért nem felelős. Azonban, megjegyezve azt, hogy alperesnek a felülvizsgálati kérelemben felhozott új tényállításai, melyek szerint a 69. §. 7. pontjában körülírt intézkedésekkel nemzetgazdászati okokból sem élhetett, figyelembe nem vehetők, e panasz alaptalan. Mert a 69. §. 7. pontjában körülírt intézkedések, mint azt alperes is elismeri, némely esetben az árútorlódás elhárítására alkalmasak, másfelől pedig a 86. §. a vasútra hárítja a bizonyítási terhet abban az irányban, hogy a késedelem okát el nem háríthatta; e szerint tehát a dolog úgy áll, hogy a 69. §. 7. pontjában foglalt intézkedések mellőzése magában véve nem zárja ugyan ki a 86. § ra való hivatkozást, viszont azonban mellőzésük esetében az e szakaszra való hivatkozásnak előfeltétele a vasút részéről annak kimutatása, hogy az árútorlódásnak oka mi volt, s hogy az, az adott esetben sem a 69. §. 7. pontjában körülírt intézkedésekkel, sem egyéb módon elhárítható nem volt és amennyiben alperes az árútorlódás oka gyanánt az elhajózásnak akadályát hozta fel, de az alsóbb bíróságok előtt más okot fel nem hozott, a felebbezési biróság pedig tényül állapította meg, hogy ez az akadály fenn nem forgott : ilyen tényállás mellett a felebbezési biróság döntése a 86. §. helyes értelmezésével összhangban áll. Az alperes felülvizsgálati kérelmében azt a panaszt is emelte, hogy a felebbezési biróság az általa megállapított tényállást tekintve is: az üzl. szab. 63. §. 6. pontját tévesen értelmezte. A kir. Ítélőtábla helyesli azt a jogi álláspontot, a hogy a 63. §. 6. pontjában említett «forgalmi zavar» fogalma alatt mást