Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

Budapesti kir. ítélőtábla. 143 végrehajtót arra kérte, hogy a hibás hirdetménynyel 1904 május 14-ére kitűzött árverést tartsa meg, hibát látni azért nem lehet, mert a végrehajtási iratok közt fekszik alperesnek ennél korábban 1904 márczius 24-én kelt s a bírósági végrehajtóhoz intézett levele is, melyben a végrehajtónak már megírta, hogy a végrehajtás csupán 30 K 96 f és jár. erejéig folytatandó. Ezeknél fogva tehát a jelen perre az alperes semmi részben okot nem adott és a S. E. T. Ili. §-a alkalmazhatóságának esete forog fenn. 72. Az alkalmazottnak adott fizetési előleg a fizetés lefoglalt részére nem szorítható. Az 1881 : LX. t.-cz. 124. §-a alapján kirendelt ügygondnok kereseti jogának terjedelme. Állandó provisió lefoglalható. (1907 április 18. II. G. 20. sz. a.) A kir ítélőtábla: Felperes felülvizsgálati kérelmének részben helyt adott a S. E. T. 185. §. A) és C) pontja alapján, mert jogszabály ugyan, hogy az állandó magán alkalmazásban levő egyének fizetésének 1881. LX. t.-cz. 61. §-a érteimében csak fele foglalható le — évi 1000 K épségben hagyásával —továbbá hogy a fizetésnek a foglalástól mentes részébe rendszerint beszámításnak helye nincs s hogy így a munkaadó a foglalás előtti hitelezésből alkalmazottja ellen keletkezett követelését a foglaltatóval szemben is a fizetésnek lefoglalt részébe számíthatja be az alkalmazottnak pedig a fizetés le nem foglalt részét kiadni jogosult, sőt köteles, mégis ez a jogszabály nem alkalmazható, ha a munkaadó ellenkövetelése az alkalmazottnak fizetésére a foglalás előtt adott előlegből származik, mert a fizetés etőlegezése annak lejárta előtti kiadásával lévén egyértelmű, a foglalás után esedékes, de már előlegezett fizetés a foglalás után, az alkalmazottnak újból sem egészen, sem részben ki nem adható ; következik ebből, hogy bár a már előlegezett fizetés kiadását a foglaltató a maga részéről sem követelheti, a munkaadó vele szemben úgyis csak arra lehet jogosítva, hogy az adott előleget az utóbb esedékes fizetés egészéből hozza levonásba, vagyis, hogy a levonást a fizetésnek lefoglalt részére nem szoríthatja. A fenti