Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

134 Budapesti kir. Ítélőtábla. állapításába, téves jogi álláspontjánál fogva nem bocsátkozott s így az ügy ezúttal eldöntésre nem alkalmas. Ezeknélfogva tehát a felülvizsgálati kérelemnek helyt adni s a felebbezési bíróságot — Ítéletének feloldásával — további eljárásra utasítani kellett. 68. A szenvedély fellobbanásában nem komolyan tett akaratkijelentés kötelmet nem létesít. A vevő az árú lényegtelen hibája miatt nem állhat el a vételtől, de a hiba kijavításának költségét követelheti. (1907 április 5. II. G. 6. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Szabály az, hogy kötelezettséget csak olyan akaratkijelentések eredményezhetnek, melyek a kijelentést tevő által nemcsak szabadon, de tudatosan és komolyan, a kötelezettségvállalás czéljából tétettek, a miből következik, hogy a szenvedély pillanatnyi fellobbanásának hatása alatt, nem komolyan történt kijelentések, melyek a valódi akaratot nem is tükrözik vissza, kötelező erővel nem birnak. Ezzel a szabálylyal összhangban áll a felebbezési bíróságnak abbeli álláspontja, hogy a felperes által a könyvszekrény átvételének alperes által történt megtagadása folytán kifejlődött szóvita alatt tett ama nyilatkozatban, miszerint a könyvszekrényt alperes visszaadhatja ; a felebbezési bíróság a felperest kötelező ellátást nem látott; az Ítéletben ez irányban elfoglalt álláspont tehát jogszabályba nem ütközik; azt pedig a felebbezési bíróság, mely a kérdéses nyilatkozatnak szóvita közben való megtörténtét a felek egyező előadása alapján valónak fogadta el, indokolta, hogy az e nyilatkozat megtörténtére alperes részéről felhívott tanuk kihallgatását, mint feleslegeset mellőzte, s a tanuk kihallgatásának indokolt mellőzése által a bíróság eljárási szabályt nem sértett. Alperesnek ama panasza, hogy felperes a könyvszekrényen az átvételnek alperes részéről való megtagadása és a szakértői vizsgálat között lefolyt időben is tett javításokat s hogy az ítélet jogszabályt sért abból a szempontból is, mert figyelmen kívül hagyta, hogy a vevő, kinek a szállítás időpontjában a megvett árú ellen alapos kifogásai voltak és ki az árut máshonnan beszerezte, arra, hogy utóbb hónapok