Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

Budapesti kir. Ítélőtábla. 135 múlva az árut mégis átvegye, nem kötelezhető: csak akkor vezethetne sikerre, ha az Ítéletben tényül volna megállapítva, hogy alperes a kérdéses könyvszekrény helyett, minthogy annak egy bizonyos időpontig való átvételéhez fontos érdeke fűződött, egyet máshonnan beszerzett, de ez tényül megállapítva nincs és a felterjesztett iratokban sincs adat arra, hogy alperes ebben az irányban is védekezett volna. Alaptalan alperesnek a kereskedelmi törvény 348. §-ában foglalt anyagi jogszabály megsértésére alapított panasza is. Mert igaz ugyan, hogy az irányadó tényállás szerint a kérdéses könyvszekrényen hibák vannak, melyeket a szakértői vélemény s annak alapján az Ítélet is «szépséghibáknak minősít; igaz ugyan az is, hogy a kereskedelmi törvény idézett szakasza szerint a vevő a hibás árút átvenni nem köteles s az árúnak hibás volta esetén őt nem csupán az a jog illeti meg, hogy árleszállítást követelhessen, de megilleti őt az a jog is, hogy az ügylettől elállhasson. Azonban az idézett szakasznak nem lehet oly értelmezést tulajdonítani, hogy ez elállási jog a vevőt akkor is mégilleti, ha a külön megrendelésre készített árú lényegben a kikötött, vagy a törvényes kellékeknek megfelel és azon csupán csekély, lényegtelen, könnyen kijavítható hibák vannak; ilyen esetekben megengedni azt, hogy a vevő az elállási jog igénybevételével az eladó kárára visszaélhessen, nem lehet, mert az ellenkeznék a kölcsönös jóhiszeműségnek és bizalomnak a kereskedelmi forgalomban mindenkor szemelőtt tartására vonatkozó szabálylyal. Már pedig az irányadó tényállás szerint a kérdéses könyvszekrényen tapasztalható hibák csekély költséggel kijavíthatok, s ennélfogva a felebbezési bíróság jogi álláspontja az idézett szabályba nem ütközik. Ezeknél fogva az alperes felülvizsgálati kérelmét, a mennyiben annak megállapítása ellen irányul, hogy alperesnek az ügylettől elállani joga nem volt: el kellett utasítani. Ellenben alapos az a panasz, miszerint a felebbezési bíróság anyagi jogszabály figyelmen kívül hagyásával mellőzte annak megállapítását, hogy a kérdéses «szépséghibák» javításának költsége mennyit tesz. Ugyanis abból az általános szabályból, hogy mindegyik fél teljesíteni tartozik azt, a minek teljesítésére mágát kötelezte, következik, hogy az eladó, ki hibákban — habár lényegtelenekben, de mégis javítást igénylőkben — szenvedő árut szállít, a javítási költséget viselni köteles. Ezt a szabályt figyelmen kívül hagyta a felebbezési bíróság, midőn a javítási költség