Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

124 Budapesti kir. ítélőtábla. les előbb a büntető bíróságnál elégtételt keresni, hanem az 1890: II. t.-cz. 28. §-a értelmében kártérítési követelését egyenesen a polgári bíróság előtt érvényesítheti s ez esetben a polgári biró határoz a kár ténye és mennyisége felett, a felebbezési bíróságnak jelzett álláspontját felperes felülvizsgálati kérelmében sikerrel támadja meg, mert nincsen olyan általános jogszabály, a mely valamely kártérítési igény érvényesíthetését bűnvádi úton való üldözéstől tenné függővé, felperesnek kártérítés iránt indított keresete tehát a felebbezési biróság által felhozott okból annál kevésbé utasítható el, mert a keresetnek nem is az a jogalapja, a mit a felebbezési biróság felhozott, hanam annak jogalapjául felperes azt adta elő, hogy alperes utazójának rábeszélés.e folytán hashajtó szer csomagolására «Purgó» felírású dobozokat rendelt alperestől és hashajtó szernek ily felírású dobozokban történt forgalomba hozatala miatt Bayer és társa czég által ő (felperes) bűnvádi eljárás alá vonatott, mert a «Purgó» szó a nevezett czég javára védjegyezve volt, ekként tehát őt, a ki nem tudta, hogy ez a szó másnak javára védjegyezve van, alperes tette ki bűnvádi eljárásnak az által, hogy másnak javára védjegyezett szóval ellátott dobozokat adott el, minek következtében kénytelen volt a büntető elitélés elkerülése végett a czéggel kiegyezni és az ekként megkötött egyezség alapján a Bayer és társa czégnek fizetett összeget, továbbá saját ügyvédjének és a közjegyzőnek fizetett költséget, valamint a bűnvádi eljárás során nála lefoglalt gyógyszeres dobozok értékét, mint kárt követeli alperestől, felperes felülvizsgálati kérelmének azonban még sem lehetett helyt adni. Feltéve ugyanis, hogy csakugyan az alperes utazója beszélte rá felperest a rendelésre: a bűnvádi eljárás még nem ennek volt a folyománya, hanem annak, hogy felperes a dobozokba hashajtó szert csomagolt s ezeket árusította. Ámde, ha a «Purgó» védjegy közzététetett a «Központi Védjegy Értesítő*)-ben, mielőtt az árusítást felperes megkezdette, akkor már felperesnek is tudnia kellett, hogy e szó alatt hashajtó szert nem szabad árusítani s ha mégis árusított ilyet, ezzel védjegybitorlást követett el s maga az oka, hogy bűnvádi eljárás alá került. Ebből eredő kárért tehát ebben az esetben alperes nem felelős. Felperesnek saját előadásából pedig kitűnik az, hogy a dobozok rendelése 1904. évi október hóban történt, továbbá előkészítő iratában — melyet a felebbezési biróság Ítélete sze-