Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

Budapesti kir. ítélőtábla. 121 felperes kérésére tette meg felperesnek, hogy lapját hivatalos lapjává minősítette, ami első sorban felperes lapjának kelendősége érdekében történt. De alap nélkül kiván felperes a megbízásra következtetni abból a ténykörülményből is, hogy alperes lapját előzetesen már díjazásban részesítette. Mert megállapított tényállás szerint ezt a dijazást felperesnek arra vonatkozó megállapodás nélkül, különböző befolyások igénybe vételével sikerült alperestől kieszközölnie, és különben is felperes ez úttal oly közleményekért kéri a díjazást, melyek a felebbezési bíróság tényállásából kivehetőleg csak azután jelentek meg, a mikor már alperes közölte felperessel, hogy csak is az általa (t. i. alperes által) esetről esetre adott megbízásokat fogja díjazni. Felperes felhozza ugyan felülvizsgálati kérelmében, hogy alperes igazgatósága ezt az utóbbi határozatot 1905 február hó 18-án hozta és hogy az az 1905 július 11-én hitelesíttetvén, vele korábban nem is közöltethetett, a minthogy arról alperes az ő ügyvédét csak a per során értesítette. Ezt azonban figyelembe venni szintén nem lehetett, mert a felebbezési bíróság által megállapított tényállás szerint felperes a kérdéses határozatról közvetlenül, tehát nyilván szóbeli közlés útján értesült. Ezzel szemben pedig azt, hogy írásban csak később kapott értesítést, sikerrel annál kevésbbé hozhatja fel, mert az ily értesítés szóbelileg is érvényesen megadható volt. 63. Iratellenes tényállás. — Megtartási jog. (K. T. 309. §.) Star del eredére. Készpénzfizetésre irányuló követeléssel szemben váltó visszaadására vagy megsemmisítésére vagy névértékének birói letételére irányuló követelés beszámítás útján nem érvényesíthető. Marasztalás ellenszolgáltatástól feltételezetten. (1907 márczius 7. 1906. II. G. 206. sz. a.) A kir. ítélőtábla: Az 1904 Sp. 515/28. számú jegyzőkönyv szerint a felperes az elsőbiróság előtt a 2. 7. alatti kimutatás 7. tételében jelzett vételügylet létrejöttét, valamint azt is beismerte, hogy Sz. R. vevő a 150 koronát tevő vételárat megfizette. A kir. törvényszék pedig Ítéletében azt tanúsítja, hogy a felebbe-