Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)
Budapesti kir. ítélőtábla. 115 ajánlat mikor és mily körülmények közt történt és felperes erre minő nyilatkozatot tett és -hogy felperesnek tekintettel a vámkezelési szabályokra is, módjában állott-e az árúnak ép részét joghátrány nélkül átvenni. Ezek szerint a per adatai nem elégségesek annak megállapítására, hogy a per indítása előtt, illetve a per folyama alatt alperes vagy felperes hibája hiúsította-e meg, hogy felperes az árú ép részét a többitől különválasztva átvehesse. Ennek megállapítása nélkül alperes csak az árú 40%-a éltékének megtérítésére kötelezhető, mely 40 % már a Budapestre érkezéskor rozsdás volt, míg ellenben az a kérdés, hogy alperes az árú megérkezése után megrozsdásodott többi árúrész (t. i. a lá. alsz. elsőbirósági jegyzőkönyv szerint további 40 %) és a még ezenfelül maradó 20 % árúrész értékének megfizetésére köteles-e, ezúttal el nem dönthető. A kereseti követeléssel összefüggő viszonkereseti követelés tekintetében pedig ugyancsak az említett okból ezúttal csak annyi állapítható meg, hogy a viszonkereseti követelésnek az árú 40 %-ához arányított része, az az 40 %-a alaptalan, a viszonkereseti követelés 60 %-ának alapossága ellenben ezúttal el nem dönthető. A felebbezési bíróság 353 kor.-t, azaz az árú értékének 40 %-át állapította meg felperes javára és ebből a viszontkereseti összeg 60 %-át, azaz 123 K 18 fi] 1.-t mint levonandót állapította meg. E szerint felperes fenmaradó követelése 229 K 82 fillért, nem pedig mint a felebbezési bíróság számítási hibával megállapította, 219 K 82 fillért tenne ki. A 229 kor. 82 fillér fizetésére alperes a még el nem döntött fentemlített kérdés mikénti eldöntésétől függetlenül kötelezendő és alperes viszonkeresetével a fentemlített kérdés mikénti eldöntésétől függetlenül elutasítandó, mert a fentiek szerint a kereseti követelés 40 %-a mindenesetre alperes terhére számítandó, a viszonkereseti követelés 60 °/o-ánál több pedig semmiesetre sem számítandó alperes javára. Ellenben az a kérdés, hogy alperes a kereseti követelés 353 K-án felüli részével tartozik-e, továbbá, hogy a viszonkereseti követelés 60 o/o-át azaz 123 K 18 fülért joggal számítja-e felperes terhére és ezek alapján az a kérdés, hogy alperes a felebbezési bíróság által megítélt, illetve megitéltnek tekintett 229 K 82 fillér tőkén és kamatán felüli kereseti követelés fizetésére kötelezendő, e helyütt ezúttal a S. E. T. 204. §-a értelmében el nem dönthető. Ennélfogva a felebbezési bíróság ítéletében foglalt számítási hiba kiigazítása mellett alperest felül8*