Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

116 Budapesti kir. ítélőtábla vizsgálati kérelmével el kellett utasítani, ellenben felperes felülvizsgálati kérelmének helyt kellett adni és a felebbezési biróság Ítéletét a kereseti követelésnek a megállapított 353 K-án, illetve a megítélt 229 K 82 fillér tőkén felüli része és a viszonkereseti követelésnek 123 K 18 fillért kitevő része tekintetében a S. E. T. 204. §-a értelmében fel kellett oldani és e tekintetben a felebbezési bíróságot új határozat hozatalára kellett utasítani, a mely határozatra az összes perbeli és a jelen felülvizsgálati költség viselése felőli intézkedés is tartozik. 60. A vasút felelőssége az árúban esett kárért. (1907 márczius 21. 1906. II. G. 183. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Az alperes nem támadja meg felülvizsgálati kérelmében azt a ténybeli megállapítást, hogy a Drezdából Oderbergen át Beszterczebányára szállított bútorneműeken a rendeltetési állomásra érkeztekor sokkal súlyosabb és lényegesebb s nagyobb számú sérülések voltak, mint melyek rajtuk a 2) alatt csatolt tényálladéki jegyzőkönyv tanúsítása szerint Oderbergbe való érkezésük alkalmával észleltettek. A felebbezési biróság az imént említett nem vitás tényállásból kiindulva az alperes felelősségét csak azokra a sérülésekre nézve állapította meg, melyek Oderbergtől kezdve, tehát az ugyanott nem a felperes, hanem az alperes által teljesített átrakás után keletkeztek. Ezeket előrebocsátva, nem lehet helytállónak elfogadni alperesnek abbeli érvelését, hogy a kérdéses bútorneműek természeti minőségüknél fogva törékenyek s hogy ezzel ellenkező ténymegállapítást az ítélet sem tartalmaz. Ugyanis az Ítélet példaszerű felsorolásával annak, hogy egy szőnyegdiván szövete át volt lyukasztva s egy szekrény oldala össze volt törve, rámutat arra, hogy a kérdéses s az oderbergi átrakás után keletkezett sérülések miben állottak, ennek kapcsán tartalmazza ama kijelentést, hogy a sérülések jellegüknél fogva az árú természetes minőségéből nem eredhettek, a mi azt jelenti, hogy a sérülések jellegétől is függ, hogy a sérülés az [árú törékenységéből származottnak tekintessék s hogy a fenforgó esetben észlelt sérülések jellegéből vont következtetés alapján győződött meg a biróság arról, hogy