Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

Budapesti kir. ítélőtábla. 105 részvénytársaság tárházában őriztettek és a nevezett részvénytársaság által adattak fel a katonai élelmezési raktár czimére, a felperes csak utólag vezettette a neki visszaadott fuvarlevelekre és azoknak visszamutatása a három hónap eltelte után történt. A felperes szállító czég tehát a polgári díjszabás magasabb és a katonai díjszabás alacsonyabb tételei közötti különbözetnek visszatérítésére vonatkozó feltételeknek annyiban nem tett eleget, amenyiben a tárház bizonyítványát elkésetten mutatta be. A B/F) alatti levélnek azonban más értelmet tulajdonítani nem lehet, mint azt, hogy a vasút igazgatósága a fennforgó esetben sem e késedelemnek, sem annak a körülménynek, hogy a fuvarleveleken nem a tárház szerepelt feladóként, jelentőséget tulajdonítani nem kivánt, hanem igazoltnak vette azt. hogy a szállítmányokat a tárház adta fel és a vonatkozó bizonyítvány elkésett bemutatása miatt a felperes igényét elutasíthatónak nem találta. A felebbezési bíróság az igazgatóságnak ezt a kijelentését a fuvaroztatókkal való egyenlő elbánás elvébe ütközőnek s ez okból hatálytalannak tekintette. E jogi felfogás téves. Az a jogelv ugyanis, melyre .a törvényszék utal, a nemzetközi fuvarozást szabályozó és az 1892. évi XXV. törvényczikkbe felvett berni egyezmény 11. szakaszában a következő szavakkal nyer tételes kifejezést : «Minden oly magánegyezség, melyben egy vagy több feladónak a díjszabásokkal szemben díjmérséklés biztosíttatnék, tiltva van és semmis.» Az ekkép szövegezett szabály a belföldi forgalomban is irányadó. (A berni egyezményhez tartozó 1891. évi október 14r-én felvett, az egyezmény kiegészítő részét képező jegyzőkönyv.) Az idézett törvényhely tehát nyilván csak azt jelenti, hogy a fuvarozási ügyletek lebonyolítása előtt a szerződés kötésekor vagy azt megelőzőleg egyes feleknek külön előnyt biztosítani nem szabad, de nem zárja ki azt, hogy oly esetben, midőn valamely kellően kihirdetett és bárki által igénybe vehető kedvezmény feltételei tényleg fennforognak, a vasút a feltétel igazolására megkívánt valamely alakszerűségtől utólag el ne tekinthessen, illetve az elkésetten szolgáltatott bizonyítékot utólag ne fogadhassa el, úgy mintha az kellő időben és módon terjesztetett volna elő. A felperes tehát keresetével nem utasítható el sem azon az alapon, hogy a fuvarleveleken, melyekkel az árúk a Podgorze-Plaszowi élelmezési raktárba szállíttattak, a debreczeni tárház tulajdonosától különböző személy volt feladóként megnevezve, sem