Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)
106 Budapesti kir. Ítélőtábla. azon okból, mert a felperes csak a három havi határidő eltelte után mutatta ki azt, hogy a többrendbeli állomásokról Debreczenbe s onnan a katonai élelmezési raktárba szállított árúk időközben a tárházban őriztettek. De nincs súlya alperes (m. kir. államvasutak) ama kifogásának sem, hogy a fuvarlevelekre vezetett hivatalos bizonyítvány a katonai díjszabáshoz tartozó függelék 4. fejezetének a) és b) pontjaiban megszabott alaki kellékeknek nem felel meg; amennyiben a kötlevél keltét és számát és a szállítónak (eladónak) vezeték- és keresztnevét fel nem tünteti. Szembetűnő dolog, hogy ez a kifogás, ha alapos, a szállítás egész vonalára kiterjedne és odavezetne, hogy a keresetben említett szállítmányokra a katonai díjszabás egyáltalán nem volna alkalmazható, holott a G/F) alatti iratból kitünőleg a DebreczenPodgorze-Plaszowi viszonylatban a vasút a katonai díjszabásnak megfelelő olcsóbb tételeket számította fel, illetve a katonai és polgári díjszabások közötti különbözetet visszatérítette. De ettől eltekintve, a katonai díjszabáshoz tartozó függelék 4. fejezetének első bekezdése szerint azt kell bebizonyítani, hogy az árú valamely katonai hatóság részéről egészben a katonai igazgatás tulajdonába vétetett át. A második bekezdés értelmében ez a tény a katonai hatóságnak a fuvarlevélre vezetett nyilatkozatával bizonyítható. A következő pontok pedig e nyilatkozat alaki kellékeit határozzák meg, de nem mondják ki azt, hogy valamely alaki kellék hiánya esetén a szállító fél a visszatérítési igénytől elesik. E rendelkezések egybevetéséből arra az eredményre kellett jutni, hogy oly esetben, a midőn kétséges az, vájjon a küldemény a katonai kincstár tulajdonába átment-e, a vasút az alakilag fogyatékos hatósági nyilatkozatot teljes bizonyítékul elfogadni nem köteles, hanem az érdekelt féltől egyéb bizonyítást kívánhat. Hogy ha azonban, mint ezúttal, az igazolandó tény nem vitás, akkor a hatósági bizonyítvány alaki hiánya a szállító félre jogvesztéssel nem járhat. Alapos tehát az a felülvizsgálati panasz is, hogy a felebbezési bíróság a katonai díjszabás idézett rendelkezéseit tévesen értelmezte és ekként anyagi jogszabályt sértett. Ennélfogva a felülvizsgálati kérelemnek helyt kellett adni, minthogy pedig az elsőbirósági tárgyaláson a felek egyetértettek az iránt, hogy a kereseti összeg a polgári és katonai díjszabás vonatkozó tételei közötti különbözetnek megfelel, a felebbezési bíróság pedig megállapította, hogy a felek a szóbeli tárgyaláson e részben a
