Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

Budapesti kir. Ítélőtábla. 95 tehát felperes sikerrel nem hivatkozhatik. Alperesnek a K. T. 348. §-án alapuló s fentebb jelzett jogán nem változtat az a körülmény, hogy 46 darabot a tanügyi hatóságokhoz bemutatott, mert ezt nem azért tette, hogy az árúval, mint sajátjával rendelkezzék, hanem azért, hogy mivel a térkép egyik czélja az iskolai használat, annak erre a czélra való elárusíthatását a tanügyi hatóságok engedélye alapján kieszközölje. A térkép néhány példányának vászonra huzatása nyilván abban a tudatban történvén, hogy a térkép rejtett hibában nem szenved, alperest ez a ténye sem foszthatja meg attól, hogy a szóban forgó és nem egységes, de osztható szállítás tekintetében a még érintetlen példányokra nézve a szerződéstől elállhasson. Ezek szerint a vételre vonatkozó rendelkezések alkalmazása mellett is helyes a felebbezési biróságnak az a döntése, a mely szerint alperest az el nem használt térkép-példányok árában el nem marasztalta. 54. Kedvezményes díjtétel visszatérítése. A feladó felelőssége a fuvarlevél adataiért. Ellenbizonyítás a fuvarlevél adataival szemben. A vasút a közegei részéről a díjszabás batározmanyaival ellentétben adott tanácsért nem felelős. (1906 deczember 20. II. G. 157. sz a.) A kir. Ítélőtábla: A felperes vasút vonalain 1904. január 1-től érvényes helyi díjszabás Il-ik részének 13-ik tétele, a 400 kilométernél nagyobb távolságra szállított «bányafa» szállítmányokra, rovatolás útján alkalmazandó kedvezményes díjtételt állapit meg, ennek alhalmazhatóságát kettős feltételhez fűzvén: 1. hogy a küldeményeknek oly állomásokra kell rendelve lenniök, melyeknek környékén bányák léteznek; 2. az illető bányavállalatok czime alatt kell íeladatniok. A felperes a peres szállítmányokra ezt a kedvezményes díjtételt alkalmazta s a két egyesített kereset az alkalmazott díjtétel és a rendes díjtétel közötti különbözet visszatérítésére irányul. A felebbezési bíróság Ítéletében tényül megállapította: hogy van ugyan Komlón egy «J. E. és fiai Kőbánya és iparvállalat Komlón» név alatt fennálló czég, mely bányavállalatot folytat,