Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

96 Budapeati kir. ítélőtábla. de tagjai részben mások, mint az alperes czégéi, tehát ez a czégaz alperestől különböző czég, továbbá tényül megállapította, hogy a vonatkozó fuvarleveleken olvasható «E.-féle kőszénbányavállalatnak, Pécs. Iparvágánya czímzés alatt érkezett peres szállítmányokat az alperes mint neki czímzetteket átvette s hogy az .alperes nem bányavállalkozó, hanem fakereskedő. Az alperes felülvizsgálati panaszai részben arra vonatkoznak, hogy még ha ő a peres küldeményeknek az alább előadottak szerint nem csupán színleges czimzettje és átvevője lett volna, hanem azok valósággal neki szállíttattak: akkor is az ügy eldöntése szempontjából lényeges annak kiderítése, hogy «Komló» Pécs környékéhez tartozik-e s hogy alperes a Komlói bányavállalatnak megbízottja volt-e? és hogy ezek folytán eljárási szabály megsértésének minősül az, hogy az említett irányokban előterjesztett bizonyítási indítványait a felebbezési bíróság mellőzte. Ezek a panaszok alaptalanok. Mert ha a jelen ügy eldöntésénél a fentebb említett azt a tényállást tekintjük, hogy a kérdéses szállítmányok nem csupán színleg czimeztettek alperesnek, de rendeltetésük valósággal az volt, hogy neki szállíttassanak : akkor tekintve, hogy alperes nem bányavállalkozó, még ha valók volnának is az alperes által Komlónak Pécs környékéhez tartozására és az alperes megbízotti minőségére nézve felhozott állítások, az említett tényállásból azt a következtetést kell levonni, melyet a felebbezési bíróság levont, hogy tudniillik a kedvezményes díjtétel a peres szállítmányokra alkalmazható nem volt. De nem szolgálhat akadályul ennek a következtetésnek levonásában alperesnek az a védekezése sem, hogy az előre bocsá tott tényálláson kívül még egyéb tények is megállapitaridók lettek volna, tudniillik, hogy ő a peres küldeményeknek csupán színleg volt czimzettje s átvevője s mint ilyen csupán abból az okból jelöltetett meg, hogy a szállítmányok az alperes iparvágányára állíthatók legyenek, mi az iparvágányra vonatkozó szerződés értelmében csak az alperes nevére czímzett küldeményekre nézve volt megengedve, azonban valósággal a kérdéses küldeményeknek rendeltetése az volt, hogy a Pécs környékén bányavállalatot folytató Dunagőzhajózási társaságnak szállíttassanak, tényleg ennek is szállíttattak, már pedig ezt a tényállást tekintve, a kedvezményes díjtétel alkalmazhatóságának mindkét feltétele fenforgott s ennél fogva a felebbezési bíróság alperest a kedvezményes tételre vonat-